Párizs még mindig - gasztro oldalról
sponsored links
Nehezen szakadok el Párizstól; végülis nem távolság: a repülõ 1 óra 50 perc alatt odaér. Meg vissza is, ha idõben elindul.
Repülõ: ha valaki azon gondolkodik, hogy a régi szép idõk emlékére hagyatkozva - amikor habzsi-dõzsi folyt a gépeken - korgó gyomorral száll fel, nagyot fog csalódni.
Budapest - Párizs viszonylaton (igaz, turista osztályon) 2 db kb 4 cm átmérõjû vajas kekszet adtak egy pohár kávéval vagy teával vagy vízzel vagy valami lével. Igazuk is van, aki enni akar, menjen étterembe vagy egyen otthon.
Aki pedig inni akar az igyon még otthon, sokat; mert a biztonsági ellenõrzésnél nem lehet nálad csak max. 100 ml folyadék. Venni természetesen lehet már utána. 550 Ft a legolcsóbb palackozott víz. Lapozzunk.
Párizsban szerencsénkre több helyen is étkeztünk.
Kipróbáltuk a helyi mekit - az egyeníz természetesen egyeníz - de: amíg a sorban állsz, egy mekis alkalmazott felveszi a rendelést, ad róla egy cetlit és mire a pulthoz érsz, már fizetsz és adják a cuccot. Azért nem mondom, hogy ételt, mert az azért inkább cucc, vagy kaja vagy mûizé.
Többekben már nyilván régen felmerült a kérdés, hogy akkor mi a fészkes fenéért mentünk be, ha itt most savazom a mekit? Azért, mert valóban gyors és a két keksz után már nem kopogott, hanem ...