Pácolt céklasaláta tahinis joghurttal és pirított dióval- téli vitaminbomba
sponsored links
Az úgy volt, hogy szeptemberben elszakítottam a térdszalagom, és miután 5 hónapja sántítok, világossá vált, a mûtétet nem fogom megúszni, a rehabilitáció szempontjából meg sajnos nem mindegy az ember hány kiló. Elhatároztam hát, hogy addig is fogyózok egy kicsit, ártani nem fog alapon.
Utálok fogyózni egyrészt, mert olyankor folyamatosan éhes vagyok, undok és depis, másrészt, mert amit ehetek, annak a nagy része nem finom, harmadrészt, mert nincs annál hervasztóbb, mint amikor nem eszel, de nem is fogysz. Mert az én esetemben általában ez van.
Fogyókúra elõtt persze mindig jönnek a fogadkozások és nagy tervek. Hogy amíg diétázom kizárólag szuperegészséges, de finom ételeket eszem majd a vegán-smegán, mindenmentes, paleós, tököm tudja melyik palettáról a szokásos keksz-sajt-csoki háromszög helyett.
Ezt a csodás salátát is a ?sohatöbbetnemnassolok? elhatározáson felbuzdulva készítettem. Rettentõen ízlett és külön büszke voltam arra, hogy nem ettem mellé kenyérfélét, hiszen a kenyér diéta alatt a sátántól való, ahogy az köztudott.
Az egészséges vacsora csodás volt, tényleg, de aztán sajnos rám jött a ?kívánhatnék?. Elõször csak elsétáltam a csokis fiókig, kinyitottam, és becsuktam. Ezt a mûveletet megismételtem háromszor. A negyedik csokis fiókos kirándulás alkalmával aztán letörtem 2 sort a mogyorós Lindtbõl. Nem sokkal késõbb aztán egy további sort. Idõvel pár szem kekszet is elrágcsáltam, hiszen a mégse kenyér, ergo biztos nem hizlal. Végül az egészet lefojtottam egy bögre kakaóval.
Csodálkozik valaki ezek után, hogy nem fogyok???