Privatizálás a nõi lélek kapcsán

2012-03-02

sponsored links

Vagy húszéves koromig mohón vágytam arra, hogy megértsem a nõi lélek rejtelmeit. (A korszak elején fõleg az Anyám lelkét, leginkább:) Késõbb, természetesen, más hölgyek kerültek érdeklõdésem fókuszába.
Aztán, úgy negyvenéves koromig, néhány "sikeres rejtvényfejtést" követõen, kezdtem biztos lenni benne, hogy jó nyomon járok. Ezután következett a rezignált hanyatlás kora, mikor az ember rájön, hogy sejtései, megérzései igencsak relatívak. Vagy bejönnek, vagy nem... és a sikeres elgondolások aránya kezd egyre inkább a O-hoz konvergálni.
Miért hoztam ezt fel? Nos azért, mert mikor egy-egy posztot a blogra felteszek, nagyjából meg szoktam saccolni, hogy melyik milyen "nézettséget" ér el. Néha mérget vennék rá, hogy "erre aztán..." És még se!
Férfiasan bevallom, hogy sosem találom el! Sem a letöltések, sem a hozzászólások számát. Elképesztõen rosszul mérem fel az  (elsöprõ többségében nõnemû) olvasóim reakcióit. Még véletlenül se jönnek be a privát jóslásaim :)
Egy szõrösszívû profi blogger egyszer azt mondta nekem.
- Ha a statisztikára utazol, adj meg  valami hangzatos/vagy szuper kommersz receptnevet a bejegyzésed címeként. Akkor aztán dõlnek a találatok!
Nos, mivel én nem tûrök meg reklámot a blogon, ennek sok értelme nem lehet. Hiú, grafomán írófajta lévén leginkább ...

Folytats a blogon ... trendoblog.blogspot.com/2012/03/priva...

sponsored links

Keres?s