Pogány paprikakrém mindeféle kórság ellen
sponsored links
"Már meggyújtották a lámpákat, amikor elmentem a bazilika elõtt; a mellékutcák megteltek kék és barna árnyakkal."
(Márai Sándor)
Hiába terveztem, csak nem jutottam el egyetlen bejegyzésírásig sem az ünnepek idején. Így most igyekszem összefoglalni az elmúlt egy hónap történéseit.
A december vége is munkával telt, így az ünnepi készülõdésre kevés idõ jutott. Egészen visszafogottan fõztem-sütöttem, mégpedig a betervezett dolgokat, vagyis fõleg halat, no meg egy-két adag paleo aprósüteményt. A belátogató vendégeknek ezen felül azért készült még almásrétes és tésztába tekert sült zöldségek.
Az idõszak nagy újrafelfedezettje volt a kaszinótojás és általában a franciás dolgok, mert ebbõl minden bolti változat (gasztrosznobizmus nélkül is) egyszerûen kiállhatatlan, édesítõszeres, tojáslés kotyvalék, otthon elkészítve viszont mennyei ebéd vagy vacsora.
Mindazonáltal nem állítom, hogy sokat ettünk volna, így megõrizhettük súlyunkat és a télen is tevékeny életformát.
Ahogy már korábban említettem, a karácsony tavaly is Apu köré szervezõdött, délután elsétáltunk a templomi pásztorjátékra vele, amit persze sírás-rívás nélkül nemigen lehetett kibírni. Rájöttem, hogy egy bizonyos kor után az ember (némber) gyakorlatilag bármin képes elsírni magát...
A szentestét is nála töltöttük. A tervezett diavetítést meghiúsította a technika ördöge, de azért pár nappal késõbb, kicsit népesebb vendégsereg körében sikerült mégis sort keríteni rá. Igyekeztem úgy válogatni a régi diákat, hogy minden jelenlévõ érdekeltnek érezze magát.
Jól is sikerült ez a családi összejövetel, noha estére - hosszú évek óta elõször - belázasodtam.
Öcsémék pedig még az elsõ ünnepnapon látogattak el hozzánk, gyönyörûen ...
(Márai Sándor)
Hiába terveztem, csak nem jutottam el egyetlen bejegyzésírásig sem az ünnepek idején. Így most igyekszem összefoglalni az elmúlt egy hónap történéseit.
A december vége is munkával telt, így az ünnepi készülõdésre kevés idõ jutott. Egészen visszafogottan fõztem-sütöttem, mégpedig a betervezett dolgokat, vagyis fõleg halat, no meg egy-két adag paleo aprósüteményt. A belátogató vendégeknek ezen felül azért készült még almásrétes és tésztába tekert sült zöldségek.
Az idõszak nagy újrafelfedezettje volt a kaszinótojás és általában a franciás dolgok, mert ebbõl minden bolti változat (gasztrosznobizmus nélkül is) egyszerûen kiállhatatlan, édesítõszeres, tojáslés kotyvalék, otthon elkészítve viszont mennyei ebéd vagy vacsora.
Mindazonáltal nem állítom, hogy sokat ettünk volna, így megõrizhettük súlyunkat és a télen is tevékeny életformát.
Ahogy már korábban említettem, a karácsony tavaly is Apu köré szervezõdött, délután elsétáltunk a templomi pásztorjátékra vele, amit persze sírás-rívás nélkül nemigen lehetett kibírni. Rájöttem, hogy egy bizonyos kor után az ember (némber) gyakorlatilag bármin képes elsírni magát...
A szentestét is nála töltöttük. A tervezett diavetítést meghiúsította a technika ördöge, de azért pár nappal késõbb, kicsit népesebb vendégsereg körében sikerült mégis sort keríteni rá. Igyekeztem úgy válogatni a régi diákat, hogy minden jelenlévõ érdekeltnek érezze magát.
Jól is sikerült ez a családi összejövetel, noha estére - hosszú évek óta elõször - belázasodtam.
Öcsémék pedig még az elsõ ünnepnapon látogattak el hozzánk, gyönyörûen ...