Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Podagrafû (Aegopodium podagraria) - egy vad levélzöldség, amit igazán érdemes megismerni
sponsored links
A podagrafû erdei vadzöldség, egész évben hoz friss hajtásokat, ami nagyon finom és változatosan elkészítve fogyasztható, fûszerként virága és termése is használható. Az sem elhanyagolandó, hogy ahol elõfordul, ott általában tömeges, így különösebb természetvédelmi aggály, károkozás nélkül gyûjthetõ. Szinte egész évben rendelkezésre áll, vitaminban és ásványi anyagokban is gazdag, gyógyhatású levélzöldség.
 |
| kora tavaszi elsõ hajtásai |
Fûszeres, kicsit borsos ízû növény. A legfinomabbak a fiatal, még teljesen ki nem terült, éppen kihajtó levelei, melyek folyamatosan jelennek meg egészen virágzásig, de az állomány rendszeres kaszálása után újra és újra hajtanak gyökérrõl, szinte egész évben. Gyakran patakok mentén él, de képes a szárazabb lejtõkre is feltelepülni, sokszor tömeges. Egykor termesztették, sõt elképzelhetõ, hogy termesztésbõl terjedt el, hiszen elég agresszív, sokan a kiirtásával bajlódnak kertjeikben, nem túl sikeresen.
Felismerése:
A podagrafû az ernyõs virágúak (Apiales) rendjébe, azon belül a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó faj. Szára üreges, szögletes és barázdált. Virágzáskor 50-100 cm magasra nõ meg. Levei háromszögletûek, szárnyaltak, nem szõrösek. Levelei egyszeresen szárnyaltak, két-két oldalszárny levélke van + 1 csúcslevélke alkotja a levelet. A levélnyelek bélszövettel töltöttek, kopaszok. A levélszárnyak is nyelesek, 4-8 cm hosszúak, hosszúkás-tojásdadok, fogazott szélûek. A felsõ szárlevelek kicsik, csak egyszeresen 3 osztatúak vagy osztatlanok. Virágernyõiben a virágok májustól nyílnak. Az ernyõ 10-20 sugarú, a virágok aprók, fehérek, gallér és gallérka nélküliek. Ikerkaszat termése két részterméskére esik szét, ami tojásdad, oldalról lapított, a köménymagra hasonlít. Tarackoló faj, így ahol megjelenik, elég rendesen el tud szaporodni, gyorsan terjed.
Felismerése fontos virágzás elõtt is, hiszen tõleveleit levélzöldségként virágzásig ajánlott fogyasztani. Virágzás után virága és zöld, majd érett termése fûszerként használható. A virágzás elõtt gyûjtött fiatal leveleinek legalsó két levélszárnya érdekes alakú, talán egy tenyér+hüvelykujj formára lehet hasonlítani. A frissen kibújó levelek színe mindig kicsit fényesebb, világoszöld az idõsebb leveleké mattabb, kicsit sötétebb zöld. Õsztõl egészen tavaszig láthatók tõlevelei, tavasszal gyöktörzsébõl sok új tõlevelet is növeszt. Április végétõl, május elejétõl kezdi hajtásait növeszteni, amik május végére kivirágoznak.
Erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris) - tõlevelei kétszeresen szárnyaltak, sötétzöldek, kopaszak, (a podagrafû leveli egyszeresen szárnyaltak, kopaszak és világosabb zöldek) A két faj egymás mellet is élhet, élõhelyigényük hasonló. Az erdei angyalgyökér szintén ehetõ vadzöldség.
Fûszeres baraboly (Chaerophyllum aromaticum) - tõleleveleinek formája nagyon hasonló, de szára és levélnyele is szõrös, valamint apró vörös foltos (a podagrafû szára és levélnyele is kopasz és nem vörös foltos)
A podagrafû az ernyõs virágúak (Apiales) rendjébe, azon belül a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó faj. Szára üreges, szögletes és barázdált. Virágzáskor 50-100 cm magasra nõ meg. Levei háromszögletûek, szárnyaltak, nem szõrösek. Levelei egyszeresen szárnyaltak, két-két oldalszárny levélke van + 1 csúcslevélke alkotja a levelet. A levélnyelek bélszövettel töltöttek, kopaszok. A levélszárnyak is nyelesek, 4-8 cm hosszúak, hosszúkás-tojásdadok, fogazott szélûek. A felsõ szárlevelek kicsik, csak egyszeresen 3 osztatúak vagy osztatlanok. Virágernyõiben a virágok májustól nyílnak. Az ernyõ 10-20 sugarú, a virágok aprók, fehérek, gallér és gallérka nélküliek. Ikerkaszat termése két részterméskére esik szét, ami tojásdad, oldalról lapított, a köménymagra hasonlít. Tarackoló faj, így ahol megjelenik, elég rendesen el tud szaporodni, gyorsan terjed.
Felismerése fontos virágzás elõtt is, hiszen tõleveleit levélzöldségként virágzásig ajánlott fogyasztani. Virágzás után virága és zöld, majd érett termése fûszerként használható. A virágzás elõtt gyûjtött fiatal leveleinek legalsó két levélszárnya érdekes alakú, talán egy tenyér+hüvelykujj formára lehet hasonlítani. A frissen kibújó levelek színe mindig kicsit fényesebb, világoszöld az idõsebb leveleké mattabb, kicsit sötétebb zöld. Õsztõl egészen tavaszig láthatók tõlevelei, tavasszal gyöktörzsébõl sok új tõlevelet is növeszt. Április végétõl, május elejétõl kezdi hajtásait növeszteni, amik május végére kivirágoznak.
Hasonló vadon is növõ fajok:
Erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris) - tõlevelei kétszeresen szárnyaltak, sötétzöldek, kopaszak, (a podagrafû leveli egyszeresen szárnyaltak, kopaszak és világosabb zöldek) A két faj egymás mellet is élhet, élõhelyigényük hasonló. Az erdei angyalgyökér szintén ehetõ vadzöldség.
Fûszeres baraboly (Chaerophyllum aromaticum) - tõleleveleinek formája nagyon hasonló, de szára és levélnyele is szõrös, valamint apró vörös foltos (a podagrafû szára és levélnyele is kopasz és nem vörös foltos)
Fontos: A podagrafû családjában több faj is mérgezõ, több faj pedig fototoxikus hatású, ha nedve a bõrre kerül, és a bõrt napfény éri, égési sérüléshez hasonló, nehezen gyógyuló hólyagok keletkezhetnek.
Táplálkozási értékei, gyógyhatása:
Leveleinek vitamintartalma és ásványi anyag tartalma értékes
Köszvény reuma és népgyógyászatban aranyeres panaszokra is használt gyógynövény. Köszvényes testrészekre borogatásként is alkalmazható gyógynövény, szárított levelekbõl pedig tea is készíthetõ. Podagrának az öregujj fájdalmas, köszvényes duzzanatát nevezték.
Köszvényeseknek a táplálkozásba illesztése, fogyasztása is javasolt, mert magas ásványi anyag tartalma kedvezõen hat az anyagcserére és a kiválasztásra, ami javíthatja a köszvényes állapotát, segíti a köszvény megelõzését.
Felhasználása, elkészítése:
Nyersen salátaként, hideg szószban, pesztóban, turmixitalban használható
Fõzve vadzöldséges levesekben, krémlevesben, szószban/mártásban, rakottasban, változatosan használható.
Aromaanyagai áztatott italban is kiáznak
Feldolgozási tapasztalat: Ajánlott gyûjtés után rövid idõn belül feldolgozni, vagy szárazon tárolni a hûtõben. Megmosva, vizesen képesek megbarnulni a levelek.
Podagrafüves bejegyzések az Erdõkóstoló blogon: podagrafû címszó
Leveleinek vitamintartalma és ásványi anyag tartalma értékes
Köszvény reuma és népgyógyászatban aranyeres panaszokra is használt gyógynövény. Köszvényes testrészekre borogatásként is alkalmazható gyógynövény, szárított levelekbõl pedig tea is készíthetõ. Podagrának az öregujj fájdalmas, köszvényes duzzanatát nevezték.
Köszvényeseknek a táplálkozásba illesztése, fogyasztása is javasolt, mert magas ásványi anyag tartalma kedvezõen hat az anyagcserére és a kiválasztásra, ami javíthatja a köszvényes állapotát, segíti a köszvény megelõzését.
Felhasználása, elkészítése:
Nyersen salátaként, hideg szószban, pesztóban, turmixitalban használható
Fõzve vadzöldséges levesekben, krémlevesben, szószban/mártásban, rakottasban, változatosan használható.
Aromaanyagai áztatott italban is kiáznak
Feldolgozási tapasztalat: Ajánlott gyûjtés után rövid idõn belül feldolgozni, vagy szárazon tárolni a hûtõben. Megmosva, vizesen képesek megbarnulni a levelek.
Podagrafüves bejegyzések az Erdõkóstoló blogon: podagrafû címszó
Hasonló vadon is növõ fajok:
Erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris) - tõlevelei kétszeresen szárnyaltak, sötétzöldek, kopaszak, (a podagrafû leveli egyszeresen szárnyaltak, kopaszak és világosabb zöldek) A két faj egymás mellet is élhet, élõhelyigényük hasonló. Az erdei angyalgyökér szintén ehetõ vadzöldség.
Fûszeres baraboly (Chaerophyllum aromaticum) - tõleleveleinek formája nagyon hasonló, de szára és levélnyele is szõrös, valamint apró vörös foltos (a podagrafû szára és levélnyele is kopasz és nem vörös foltos)
Súlyosan mérgezõ rokona a gyilkos csomorika (Cicuta virosa) mocsarakban, holtágakban, tavakban él, ritka faj. A növényrõl, tõleveleirõl is itt láthatók jó fotók.
Hogyan lehet tanulni a felismerést?
Csak a természetben, élõ növényrõl (nem fotóról). Elõször mutassa meg valaki, aki biztosan ismeri a fajt. Ez fontos. Csak legfeljebb 3 fajjal kell kezdeni a tanulást, majd lehet bõvíteni 1-1 új fajjal hetente. Mindegyiket többször megfigyelve, ismételve a felismerést. Megszagolni, megtapogatni, megdörzsölni, megkóstolni, fény felé tartva erezetét, szõrözöttségét megnézni. Ajakhoz érintve finom érdessége vagy annak hiánya érezhetõ. Nagyító sem árt eleinte, megnézni közelebbrõl. Fontos visszatérni minden új fajhoz, lehetõleg ugyanoda, ugyanahhoz a tõhöz, követve fejlõdését, virágzását, elmúlását. Segíthet kis herbárium készítése is. A tanulandó faj hajtásából, levelébõl, virágából gyûjtve, préselve, szárítva, eltenni összehasonlításhoz, ismétléshez.