Piacoljunk 1.
sponsored links
Ma volt a napja, hogy kisfiamat beavassam a piacjárás gyönyörûségeibe. Kis (szó szerint) visszatartó tényezõ volt a dologban az orkánszerû szél, ami kb. 3-szor borított ránk éppenhogycsak majdnem sátrastól árust, vagy árustól sátrat kinek melyik tetszik, ezért egy rövid idõ után kézben nem csak portéka, hanem 16 kilós gyerekcipelés lett a vége a dolognak, de még ígyis remek volt újra ebben a kedves - a városban is falusias környezetben bóklászni.
Ilyenkor jó szokásom szerint elõször a kistermelõket, az udvarban szüretelt termést áruló néniket, családokat, gyerekeket keresen, olyanokat, amilyenek az én nagyszüleim is voltak és én magam is kiskoromban, amikor apukámmal kivittük a körtétõl roskadozó egyszem fánk tökéletes, zamatos biotermését a piacra és minden nekünk szánt mosolytól és forinttól olyan boldogok voltunk.
Nagy szerencsémre bizony a jobb felsõ sarokban kucorodó cékla és a szõlõ is ilyen házi, kisasztalos termés, igazi rovarrágta, szeretettel szüretelt... és tudjátok a pár forintért amit pluszban szerettünk volna ott hagyni az árus becsempészett egy szép szál répát is a táskánkba, egyszerûen ennél szebb karácsonyközeli napindítás nekem nem is kell! (Vecsés, Epres - csütörtök és szombat reggel)
Végül, mikor már a remény is majdnem elszállt az úgy keresett portékára, a ...