RégĂłta ez volt az elsĂľ illat amit igazĂĄn éreztem. Tudom az elĂľzĂľ posztban is az illatokrĂłl elmélkedtem, de ebbĂľl két dolog kĂśvetkezik, az egyik, hogy a kronolĂłgia nem mindig tĂźkrĂśzi a valĂłsĂĄgot, illetve hogy végre, talĂĄn, kissé, és remélhetĂľleg csĂśkken a pollenkoncentrĂĄciĂł és, hogy most mĂĄr legalĂĄbb annyira kézben tartom az allergiĂĄmat, hogy visszatértem a normĂĄl adag gyĂłgyszerre és orrsprayre amivel végre kezdek illatokat és Ă­zeket érezni. Mély és intenzĂ­v élmények ezek. EgyébirĂĄnt, hogy rĂĄvilĂĄgĂ­tsak mennyire sĂşlyos volt a helyzet elmondom, hogy a hét elején készĂ­tettem cole slowt. Szerda délutĂĄn egy vasvillĂĄval lapĂĄtoltam befelé ĂĄllva a konyhapultnĂĄl, amikor Aurél kijĂśtt a szobĂĄjĂĄbĂłl, és megkérdezte mi ez a szĂśrnyĂť szag. Még csak nem is sejtettem mirĂľl beszél, amikor végre pontosan megfogalmazta mit érez viszont azonnal rĂĄjĂśttem. Én nem éreztem a szagĂĄt.

Ellenben a mai torta illata valĂłban mennyei, és nagyon cukormentes, meg reform. Bevallom nem is annyira ...