Paradicsomos állapot

2011-08-04

sponsored links


A címet vehetik nyugodtan szó szerint, ez a leírás jellemzi jelenleg a legjobban a konyhát. Akad a hûtõben, tálban és kosárban, piros, nem csak kívül, édes és megunhatatlan. Viszont nem kevés, a reggeli fogyasztással nehezen lenne feldolgozható, tehát fõzni kell, és persze ez nem panasz, a hosszú hetek kihagyása után kifejezetten örülök a konyhában állva, csak a lábam nem. Így aztán a fel-le és fel-le még mindig megszokott látvány, különben violaszínben virít a láb, ami elvben már összeforrt, csak még nem talált vissza a hétköznapokhoz. Tudnék még írni hosszan, de imbisz mégis egy gasztroblog, néha persze nem. (Annyi azért még kikívánkozik, hogy tegnap Ágó és Oszi elvitt sétálni, ez tréfásan hangzik, de nagy esemény, egy mankóval le a lépcsõkön, ki az utcára, nahát, levegõ, és milyen meleg van, gyaloglás, azután próba. Néhány lépés mankó nélkül, Oszi szerint ha csak a lábakat nézzük, már szinte normális, a felsõtestem még egy kicsit kileng, szóval most nem jó mellettem gyalogolni. Ennyi, pont és zárójel bezárva.)
Tehát a konyha. Elõször tésztát terveztem, egy kicsit csípõset, sok érett paradicsommal, bazsalikommal és ki tudja még, de azután ráébredtem, hogy a bizonytalan koordináció a forró víz leöntését nem segíti, akkor inkább maradjunk egy edény keretein belül. Így készült végül rizottó, ami a fõzés során egyre gazdagodott, hát lássuk.

Ropogós paradicsomos rizottó
...

Folytats a blogon ... imbisz.blogspot.com/2011/08/paradicso...

sponsored links

Keres?s