Az elmĂşlt években jĂĄrtunk néhĂĄnyszor ToszkĂĄnĂĄban – olyan barĂĄtok meghĂ­vĂĄsĂĄnak kĂśszĂśnhetĂľen, mint Giulia és Emiko -, de sajnos egy bejegyzés sem szĂźletett belĂľle, noha az inspirĂĄciĂłt és a jobbnĂĄl jobb recepteket megkaptam, amikor ott jĂĄrtunk. A napokban eszembe jutott, hogy lassan vége a paradicsom szezonnak – mert ugye télen nincsen paradicsom -, szĂłval, amĂ­g lehet élvezni kell ezeknek a (végre!) napsĂźtĂśtte golyĂłcskĂĄknak az édes, szaftos zamatĂĄt. Be is ugrott, hogy van egy ezer éve lefotĂłzott, elfekvĂľben lévĂľ recept, aminek még most éppen aktualitĂĄsa is van, Ă­gy Ăśsszeszedtem a képeket és végre nekiĂĄlltam ennek a bejegyzésnek.

Két éve jĂĄrtunk a toszkĂĄn tengerparti szakaszon. A bĂĄzisunk Cecina-ban volt, egy csalĂĄdi apartmanban, ahol nyolcan tanyĂĄztunk és szinte ahĂĄnyan voltunk, annyi  nemzetet képviseltĂźnk – belga, olasz, amerikai-német, ausztrĂĄl-japĂĄn, magyar -. Az étkezésre nagy gondot fordĂ­tottunk, tĂśbbnyire olasz ételeket fĂľztĂźnk, de igyekeztĂźnk a gyorsasĂĄgra helyezni a hangsĂşlyt, hogy minél tĂśbb idĂľt tĂślthessĂźnk a tengerparton vagy éppen egy ...

Folytatás a blogon ... www.zizikalandjai.com/2014/08/paradic...