Nagyon régen, amikor még sok vadalma termett az erdĂľkben, fĂĄs legelĂľkĂśn.... De hol is van az az idĂľ, hiszen ezeket a vadgyĂźmĂślcsfĂĄkat mĂĄr nem igen hagyjĂĄk meg az erdĂľkben, a fĂĄs legelĂľkrĂľl pedig szintén csak mĂşlt idĂľben beszélhetĂźnk lassan. Nemrégen jĂĄrtunk egy OrmĂĄnsĂĄgi, egykori fĂĄs legelĂľn, ahol pĂĄr éve még, akĂĄr 200 évesnél is idĂľsebb famatuzsĂĄlemek sokasĂĄga ĂĄllt. Ma nyomuk sincs. Ill. csak nyomuk van, kétasztalnyi vĂĄgĂĄsfelĂźletek a legelĂľn, és vĂĄrhatĂłan a legelĂľ sem lesz sokĂĄig. No de ennyi hirtelen jĂśtt természetsiratĂĄs utĂĄn, vissza a vadalmĂĄkra. 

A régiek fontos itala volt a vadalmavĂ­z. A gyĂźmĂślcsĂśt igen nagy mennyiségben gyĂťjtĂśtték, majd megmosva, ĂĄttĂśrve, hordĂłkba tették és leĂśntĂśtték vĂ­zzel. SavanykĂĄs almaital keletkezett. Ezt ittĂĄk, sokszor vĂ­z helyett is.

Öcsém nemrégen meglepett egy lĂĄda "pamukalmĂĄval, otthonrĂłl", ez nem vad, de régi almafajta. Felénk Ă­gy hĂ­vnak egy aprĂł, nyĂĄri, édes almĂĄt. MĂĄr lassan két hete esszĂźk, nagyon finom, de mĂĄr kezdett tĂşlérni, ezért az utolsĂłkbĂłl az alĂĄbbi ...

sponsored links