Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Ozorai várkastély / Pipó vára
sponsored links
A Balaton és a Duna folyó között félúton, a lankás tolnai dombság vonulatainál található Ozora községe, melynek legjelentõsebb középkori mûemléke a várkastély. Keszthely felé tartva útközben mi is ellátogattunk Ozorára és megnéztünk a várat. Kívülrõl nézve nem is gondolnánk milyen gyönyörû virágos a várkastély belsõ udvara. Amikor kitárul elénk a várkapuja felemelõ látvány tárul elénk. Alig pár perce léptünk be a vár udvarára én máris megtaláltam a kedvenc helyem, a konyhát.
A középkori magyar konyhák tündökletes világa, a sütés-fõzés, asztaltartás mestersége elevenedik meg az igényes kiállításban. A tárgyas nagyúri konyhában megtalálható az udvartartást idézõ edények sokasága. Lapos fadézsa, zöldséges kosár, ?tikmonnyal" teli tálka, láncon függõ üst, kis kancsó, háromlábú edényke, nyársforgató, serpenyõ, egyéb füles edény, amelyekben készültek valaha finomabbnál finomabb fogások. A konyha közepén látható egy kúthoz hasonló építmény ami mosogató dézsa funkcióként szolgált anno.
A várkastélya igazi kuriózum a hazai mûemlékek között, hiszen a reneszánsz világ hangulatát tükrözõ épületek csak jelentõs átépítésekkel, vagy romosan maradtak fenn az országban. Ám Ozorán a barokk korban magtárrá alakított épületbõl helyreállítható volt a 16. századi reneszánsz palotaépület, ahol igazi középkori hangulat fogadja a látogatókat.
A várkastély története
Az eredetileg gótikus stílusban emelt várat a firenzei születésû Filippo Scolari kezdte el építtetni 1416-ban. Zsigmond király híres törökverõ lovagját, a magyarok által Ozorai Pipoként emlegetett férfiút a szerelem láncolta Ozorához. Miután nõül vette a vidék urának leányát, Ozorai Borbálát, nagyszabású építkezésbe kezdett a páratlan szépségû, friss vizû patakokkal átszelt településen.Pipo otthonául és gazdaságának központjául szolgáló épülete nem igazán hasonlított a korabeli várakra. Díszítése leginkább az itáliai városi palotákra emlékeztetett. Építésekor mintául szolgálhattak a vidéki fõúri székhelyek, a többi között Nagy Lajos király diósgyõri és zólyomi vadászkastélyai. 1423-ra a vár már minden bizonnyal készen állt, mivel Pipo ekkor már itt fogadta és látta vendégül Zsigmond királyt. A várkastély szabályos négyzet alaprajzú. Hajdan reprezentatív megjelenésével és lakályosságával tûnt ki a magyar várak közül. A palotaépületet kívülrõl szabályos elrendezésû várfal övezte, amelynek négy sarkát kerek tornyok erõsítették.
Pipo halála után
1426-tól Pipo özvegye, Borbála asszony lett élete végéig a várkastély birtokosa, aki 1438-ban kelt végrendeletével a várkastély tulajdonjogát Hédervári Lõrinc nádorra hagyta, s így a jeles bárói család egy évszázadig birtokolta.
A vár elsõ jelentõs ostromára 1491-ben, Mátyás halála utáni anarchikus idõkben került sor, mely után Habsburg Miksa foglalta el rövid idõre. Vélhetõen ezt követõen, 1510-ben kezdõdött meg reneszánsz stílusban történõ átépítése, amely során bábos korlátos folyosóvá építették át az udvari loggiát, az ablakok kereteit pedig reneszánsz faragott kövekre cserélték ki. A boltozatokat több helyen díszes famennyezetekkel váltották fel. Ezekkel az átalakításokkal vált Filippo Scolari várkastélya reneszánsz rezidenciává.
A Hédervári család kihalása után, 1537-ben Török Bálint kezére került a vár, aki újjáépíttette. 1545-ben a budai pasa csapatai foglalták el, majd rövid megszakítással 140 évig török kézen volt. 1686-ban kemény ostrom után szabadították fel a várat, ám ekkorra már csak három oldala állt, a negyediket az ágyúgolyók félig ledöntötték.
A 17. század elejétõl az Esterházyak dél-dunántúli birtokaihoz tartozott Ozora, a 18. század elején pedig megkezdõdött az ozorai uradalom újjászervezése. 1727 és 1733 között helyreállították a romos középkori várat, és kastélyszerû hivatali, tiszttartói központot alakítottak ki belõle. A külsõ várfalakat lebontották, a leomlott délnyugati szárnyból csak a földszintet építették újjá, középen az új kõkeretes barokk kapuzattal.
Kívülrõl puritán kiképzést kapott, belsõ terei azonban igényesen készültek el, amelyet a stukkódíszítés és a rokokó falfestés töredékei is tanúsítanak. Gyökeres változtatást eredményezett az 1800-as évek elején történt újabb átépítés, amikor az U alakú kastélyt magtárrá alakították.
Szöveg forrása - ha többet szeretnétek tudni a vár életérõl akkor kattintsatok a linkre.