PĂĄr napja tettĂźk fel az orgonaszĂśrp receptĂźnket. NagyjĂĄbĂłl azzal egy idĂľben kezdtĂźk el az orgonaszirup receptet is, ami annyiban kĂźlĂśnbĂśzik a szĂśrptĂľl, hogy alig tartalmaz hozzĂĄadott vizet, Ă­gy jĂłval sĂťrĂťbb, sziruposabb. Ennek okĂĄn szĂ­ne sem emlĂŠkeztet az orgonĂĄĂŠra, pedig megprĂłbĂĄltam egy kevĂŠske citromsavat hozzĂĄadni ehhez is, de teljesen hasztalan volt, Ă­gy a hozzĂĄvalĂłknĂĄl is csak opcionĂĄlisan sorolom majd fel.

És hogy mire is jó az orgonaszirup? Hogy minek külön szörp, és minek külön szirup? Ezt még nem tudjuk, ez részünkrõl inkább egyfajta kísérlet. Egy biztos, ugyanannyi cukorhoz, mint a szörpnél négyszer annyi orgonavirág lett hozzáadva, ugyanis ebben a módszerben a cukor olvadásához szükséges folyadék a virágok szirmaiból származik (a végén egy kevés vizet azért kellett hozzáadni). Ennél fogva bár sokkal édesebb, de ízében is töményebb, így aki akarja, használhatja akár ezt is szörpnek, ugyanis sokkal kevesebb kell ugyanannyi vízhez, mint a múltkor ismertetett orgonaszörp esetében.

Ugyanakkor rendkĂ­vĂźli ĂŠdessĂŠge miatt, akĂĄr teĂĄk Ă­zesĂ­tĂŠsĂŠre, sĂźtemĂŠnyekbe, vagy akĂĄr fagylaltra csorgatva is ĂŠrdekes Ă­zeket kĂślcsĂśnĂśzhet a dolgoknak. TermĂŠszetesen ezt mĂŠg nem tudjuk, mert nem prĂłbĂĄltuk ki, de egy frissĂ­tĂŠs keretein belĂźl majd errĂľl is beszĂĄmolunk.

Az orgona nevĂŠnek kanyargĂłs tĂśrtĂŠnete van. Latin neve (Syringa) a gĂśrĂśg syrinx szĂłbĂłl ered, ami csĂśvet, sĂ­pot jelent. A gĂśrĂśg mitolĂłgia szerint Syrinx nimfa, PĂĄn, a kecskelĂĄbĂş ĂŠs kecskeszarvĂş pĂĄsztoristen elĂľl menekĂźlve, ijedtĂŠben karcsĂş nĂĄdszĂĄllĂĄ vĂĄltozott. A rettegett hangĂş PĂĄn (aki puszta hangjĂĄval egĂŠsz hadseregeket volt kĂŠpes vakrĂŠmĂźletbe - pĂĄnikba - kergetni) ebbĂľl a nĂĄdszĂĄlbĂłl kĂŠszĂ­tette kĂśzismert sĂ­psorĂĄt. FĂľleg a tavaszi nedvbĂľsĂŠg idejĂŠn hasonlĂł sĂ­pokat lehet fabrikĂĄlni az orgona vesszĂľibĂľl is. ValĂłszĂ­nĂťleg innen szĂĄrmazik - nĂŠmi ĂĄttĂŠtelezĂŠssel - a magyar orgona nĂŠv, amely a templomi hangszer sĂ­pjaira utal.

A nĂŠv elĂŠg lassan nyert polgĂĄrjogot, mert DiĂłszegi SĂĄmuel ĂŠs Fazekas MihĂĄly az 1807-ben megjelent Magyar FĂťvĂŠszkĂśnyben mĂŠg lilĂĄnak nevezte a mai orgonĂĄt - a francia elnevezĂŠse (lilas) utĂĄn -, de ez a nĂŠvhonosĂ­tĂĄs nem bizonyult eredmĂŠnyesnek. BĂĄrmilyen furcsa, az orgona hazĂĄnkban nem Ăľshonos nĂśvĂŠny. ValĂłszĂ­nĂťleg a BalkĂĄn-fĂŠlszigetrĂľl szĂĄrmazik, ĂŠs onnan kerĂźlt TĂśrĂśkorszĂĄgba. Csak a 16. szĂĄzadban figyeltek fel rĂĄ az ott jĂĄrĂł kutatĂłk; a szultĂĄn udvarĂĄbĂłl hozott orgona elĂľszĂśr 1589-ben virĂĄgzott Busbecq kĂśvet bĂŠcsi kertjĂŠben. ErĂľsen ĂľrizhettĂŠk a szĂŠp virĂĄgĂş cserjĂŠt, mert csak sokĂĄra vĂĄlt ismerttĂŠ. Igazi "virĂĄgkorĂĄt" a biedermeier korban ĂŠlte, amikor szĂĄmos faja, fajtĂĄja ĂŠs kultĂşrvĂĄltozata egy kertbĂľl se hiĂĄnyozhatott. MostanĂĄban, amikor hajlamosak vagyunk a rĂŠgi divatok felelevenĂ­tĂŠsĂŠre, talĂĄn az orgona irĂĄnti nosztalgiĂĄnk is felĂŠbred.

Nem fogjuk fĂľzni, mert ez hidegen kĂŠszĂźl. EnnĂŠl a receptnĂŠl a kristĂĄlycukornak azt a tulajdonsĂĄgĂĄt fogjuk kiaknĂĄzni, hogy elszĂ­vja kĂśrnyezetĂŠtĂľl a vizet. Nem kell mĂĄst tenni, mint fogni egy 1.7 literes befĂľttes Ăźveget, szĂłrni az aljĂĄra egy kis cukrot, majd egy sor orgonavirĂĄgot, egy sor cukrot, egy sor orgonavirĂĄgot, ĂŠs megint egy sor cukrot. Ezt mindaddig ismĂŠtelgessĂźk, mĂ­g el nem fogy a cukor. Az orgonavirĂĄgbĂłl elsĂľ nekifutĂĄsra nem fog mind belefĂŠrni az Ăźvegbe, Ă­gy a betakarĂ­tĂĄst is ĂŠrdemesebb tĂśbb fĂĄzisban csinĂĄlni. :-) ElsĂľre nagyjĂĄbĂłl egy szatyornyi orgona lecsipegetett virĂĄgjai fĂŠrnek el egy kilĂł cukorral egyĂźtt az Ăźvegben. 

Ha megvagyunk a rĂŠtegzĂŠssel, akkor nincs mĂĄs dolgunk, mint lezĂĄrni az Ăźveget a kupakjĂĄval, ĂŠs nem tĂşl fĂŠnyes, de meleg helyre tenni az Ăźveget. Egy-kĂŠt nap elteltĂŠvel a cukor elkezd vizesedni, az orgonavirĂĄgok pedig elszĂźrkĂźlnek, majd megbarnulnak. EkĂśzben a tĂŠrfogat is csĂśkken, Ă­gy lehet mĂŠg virĂĄgot tuszkolni az Ăźvegbe, majd egy ĂĄtkevergetĂŠs utĂĄn ismĂŠt lezĂĄrni pĂĄr napra. Ezt addig csinĂĄljuk, mĂ­g el nem olvad az Ăśsszes cukor.

Ha nem volt elĂŠg nedves a virĂĄg, mert mondjuk napok Ăłta nagyon szĂĄraz az idĂľ kint, vagy csak nincs elĂŠg meleg a szobĂĄban, akkor elĂľfordulhat, hogy egy deci vĂ­z hozzĂĄadĂĄsĂĄval fel kell gyorsĂ­tani a folyamatot. Mi legalĂĄbbis ezt tettĂźk, ha akarunk bele tenni, akkor ebben a vĂ­zben feloldhatjuk a citromsavat is, Ă­gy egyben az is belekerĂźl. NagyjĂĄbĂłl tĂ­z-tizenegy nap utĂĄn mĂĄr az utolsĂł adag hozzĂĄadott virĂĄg is teljesen barna volt, ĂŠs szĂŠpen folydogĂĄlt az Ăźvegben a szirup. Ekkor Ăşgy dĂśntĂśttem, hogy kĂŠszen van, lehet leszĂťrni. Ehhez egy aprĂł lyukĂş szĂťrĂľ kell, amin szĂŠpen ĂĄt kell szĂťrni az egĂŠszet. A virĂĄgmaradvĂĄnyokat jĂłl nyomkodjuk ki, hogy a lehetĂľ legtĂśbb szirupot kinyerjĂźk belĂľle. A teljesen kinyomkodott virĂĄgokra ĂśntĂśttĂźnk hĂĄrom deci vizet, ĂŠs abban is jĂłl kinyomkodtuk, Ă­gy mĂŠg kaptunk egy lazĂĄbb szirupot is.

Mivel nekünk még volt kristályos állapotban cukor a sûrû szirup alján, betettük a mikróba, és fellangyosítottuk - nem forraltuk! -, majd a virágmaradványok alatt lévõ lazább szirupból folyamatos kevergetés mellett annyit öntöttünk hozzá, hogy pont felolvadjon a még kristályos állapotban lévõ cukor. Így a végére nagyjából nyolc decinyi jó sûrû, ragacsos szirupunk lett, amit palackokba töltöttünk, és betettünk a spájzba. Nem kell bele semmiféle tartósítószer, mert annyi cukor van benne, hogy abban semmilyen mikroba nem képes elszaporodni.

Mindenkinek kellemes idĂľtĂśltĂŠst az orgonasziruphoz... :-)

sponsored links