orgonalekvár
sponsored links
Gyerekkoromban egy ideig rettenetesen utáltam az orgonát, mert egyszer kitaláltuk hogy megpróbálunk belõle parfümöt fõzni, és nemcsak hogy csúnya kudarcot vallottunk, de valami elviselhetetlenül büdös lett az orgona egy idõ után a fõzõvízben, és ennek a szagnak a nyoma kísértett amikor egy bokor közelébe értem. Majdnem harminc év kellett hogy kikopjon a szag, hogy elfelejthessem az összes kellemetlenséget, és újra csak a finom illatú, törékeny virágot lássam.
Mikor megtudtam hogy ehetõ, rögtön felkerült a fõzendõk listájára, de azért eléggé tartottam tõle hogy megint rettenetes szagok fogják a konyhát uralni, de ez szerencsére nem igazolódott be.Az orgona - ha lehet - még inkább szezonális, hiszen nagyon gyorsan jön a bimbó, nyílik ki, majd hervad el. Pont el kell kapni a félig-háromnegyedig nyílt állapotot.
Utána nincs más dolgunk csak hogy leszedegessük a virágokat a zöld szárukról. Az nyílt virágok egy kis szerencsére pont kicuppannak a milliméteres kis csészelevélkébõl, de van hogy az is vele szakad, akkor azt le kell csippenteni. Azt vettem észre hogy egy nap állás jót tett a leszedett ...