Orgona cukrozása

2017-04-25

sponsored links


 Nagyon elkeseredtem, amikor a múlt héten megláttam, hogy esik a hó. Januárban természetesen kitörõ örömmel fogadtam volna, de április közepén, végén! Ráadásul már virágba borultak az orgonák, és most a gyönyörû fürtöket belepte a hó. Esztétikailag ugyan jól mutatott, de lélektanilag egyáltalán nem. Mi lesz az illatával? - sóhajtottam fel. Az elõdök egy orgonasövényt ültettek a papkert és a ház belsõ udvara közé, hogy a nagy térrõl betörõ szelet megfogják egy kicsit. Ha befordulok a ház sarkán április végén, májusban, akkor szinte mellbe vág a tömény orgonaillat. A látvány is gyönyörû. Vajon megmarad-e a sok szép virág? - aggódtam.


Megmaradt.
A kertben sem fagyott le semmi, kivéve néhány korai krumplitövet, de ez így volt tavaly is, aztán kihajtottak újra.
Orgonaszörp
Így aztán nekiláttam cukrozott orgonavirágot készíteni. A fehéret úgy kértem a szomszédból, mert nálunk csak lila van. Már cukroztam árvácskát és ibolyát, három színût is, és készítettem orgonaszörpöt.
Az orgona cukrozása semmiben sem tér el az eddigi gyakorlattól. A nagy fürtrõl kisebb virágcsoportokat válasszunk le ollóval. Megmossuk, megszárítjuk a virágokat. A tojásfehérjét villával egy kicsit fellazítjuk, de nem verjük fel. Ecsettel bekenegetjük a szirmokat minden oldalról, majd porcukrot szitálunk rá. Porcukorral meghintett tányéron szárítjuk. Tortára, bonbonokra kitûnõ dísz. Meg lehetne enni, de nem finom. Csak dísznek való. Hamar átnedvesedik, ha nem szirmonként dolgozunk vele, hanem fürtönként. 


Bibliás elmélkedés:
Évezredekig természetes volt a mi éghajlati övünkön, hogy nyáron meleg van, és télen esik a hó. Hogy tavasszal elolvad, nyílnak a virágok, õsszel pedig pihenni készül a természet. A klímaváltozás miatt a hagyományos évszak változások felborulni látszanak, de kevesen tudják, hogy a teremtéskor csak egyetlen évszak volt: egy enyhe, tavasziasnak mondható idõszak, amikor a nappalok és éjszakák sem változtak a ma megszokott módon, és nem volt esõ. A Noé bárkája címû könyv szerint ez azért volt lehetséges, mert a Földet vastag felhõréteg vette körül, melyen szórva hatolt át a napfény, és kiegyenlítette a hõmérséklet ingadozásait. Az özönvízkor ez a felhõréteg esett le a földre megszüntetve a a nap káros sugarai elleni védelmet. Azóta vannak évszakok, csapadékok, és azóta élnek rövidebb ideig az emberek.  "Amíg csak föld lesz, nem szûnik meg a vetés és az aratás, a hideg és a meleg, a nyár és a tél, a nappal és az éjszaka." (I. Mózes 8.22)
Bibliában Mózes 1. könyvében olvashatunk Noé történetérõl bõvebben a 6. rész 9. verstõl a 9. rész végéig.
Az emberek elfordultak a teremtõ Istentõl, gonoszak lettek, ezért Isten elhatározta, hogy özönvízzel elpusztítja a földet. Noé azért menekülhetett meg családjával együtt, mert igaz volt, Istennek engedelmes. Folyamatosan hívogatta a többi embert is, de csak kinevették. Bárkát kellett építenie, hogy megmentse magukat, és az állatokat a földön.  Így is történt, utódaik aztán benépesítették a földet.
Más népek hagyományai is tudnak özönvízrõl. Bár sok részletben különböznek a beszámolók, abban megegyeznek, hogy 
- az özönvíz oka erkölcsi probléma volt
- volt kiválasztott ember, aki elõre figyelmeztettek
- a föld rajtuk kívül elnéptelenedett
- az állatoknak nagy szerep jut
Érdekesen õrizték meg a kínaiak az özönvíz emlékét. A hajó jelentésû írásjel az edény, a nyolcas szám és az ember szógyökökbõl áll. Noé bárkájában éppen nyolcan voltak.

Folytats a blogon ... korsocska.blogspot.com/2017/04/orgona...

sponsored links

Keres?s