AkĂĄr még egy évvel ezelĂľtt sem hittem volna, hogy egyszer egy olyan ételrĂľl fogok ĂłdĂĄkat zengeni, mint a rizottĂł. Egyrészt, mert - habĂĄr a legtĂśbb olasz kajĂĄt imĂĄdom - a rizottĂłt mindig is olyan mĂťmĂĄjer, "olasz-szakos-vagyok" kajĂĄnak tartottam, amit csakis a bennfentes digomĂĄnok érthettek, mĂĄsrészt a rizs miatt. Ugyan mĂĄr, mégis kinek jut a rizsrĂľl ItĂĄlia az eszébe? Hol vannak az olaszok a tĂĄvol-keletiek rizskultĂşrĂĄjĂĄtĂłl? UtĂĄna olvasĂĄs nélkĂźl is biztos vagyok benne, hogy a kĂ­naiaknak legalĂĄbb annyi kĂźlĂśnbĂśzĂľ szavuk van a rizsre, mint az eszkimĂłknak a hĂłra. Bezzeg az olaszok: nekik a rizs csak a futottak még kategĂłria, egyszerĂť parasztvakĂ­tĂĄs, még hogy sajĂĄt rizottĂł rizsfajta, mi? AztĂĄn persze a kĂ­vĂĄncsisĂĄg egyszer feltĂźzelt annyira, hogy vettem egy kilĂł rizottĂł rizst, arborio-t (ez az itthon is kaphatĂł egyik legjobb rizottĂł rizs-fajta, delikĂĄt boltokban beszerezhetĂľ) és nekilĂĄttam egy egyszerĂť receptnek. Nem vettem félvĂĄllrĂłl a dolgot, tudtam hogy a rizottĂł nem hajaz a bĂĄcskai rizseshĂşsra sem a rizibizire (hiĂĄba prĂłbĂĄljĂĄk ezt itthon tĂśbb vendéglĂĄtĂłhelyen is Ă­gy feltĂźntetni), figyeltem az elkészĂ­tésre, nem gĂľzĂśltem vagy pĂĄroltam fedĂľ alatt. Elvileg mindent terv szerint csinĂĄltam az eredmény mégis vĂĄllalhatatlan lett: a parmezĂĄntĂłl és az alaplétĂľl elsĂłzott, a vajtĂłl pedig olyan ragadĂłs eintopfot teremtettem, amibĂľl két villa utĂĄn lĂşdtoll utĂĄn nyĂşltam volna a megkĂśnnyebbĂźlés reményében. Bizony, ez az egyszerĂť ...

Folytatás a blogon ... topliszt.blog.hu/2011/11/01/sutotokos...