Október 4: Az Állatok Világnapja

2011-10-04

sponsored links


Szeretem az állatokat. Kutya szinte egész életemben volt a háznál. Macska meg természetesen:)
9 éves voltam, amikor az elsõ saját kutyát kaptam, egy keverék tacskó-féle személyében. 17 évi élt nálunk.
Talán õ volt az, akivel megtapasztalhattam, hogy mennyire szeret engem. Korábbról, 4-5 éves koromról volt ugyanis egy kellemetlen emlékem: a saját "farkaskutyánk" Hektor, akit annak idején láncon kellett tartani, megharapott.
Szerencsére ez nem töltött el félelemmel a kutyák iránt.
Ahogy annak idején ajándékba kaptam az elsõ kutyámat (Valdemár volt a becsületes neve:), úgy kaptam ajándékba a mostani német juhász kutyánkat, Nérót. Imádjuk egymást... Abban reménykedem, hogy Néróm is legalább 17 évig velünk lehet. Most 8 éves.
A képen látható fekete cicám sajnos már többet nem jön haza:( Õk az unokáim cicái. De abban állapodtunk meg, hogy Bagira valószínûleg családot alapított valahol... Soha nem felejtjük el.
Volt még egy "véletlen" cicám is Cincike. Õ leesett a padlásról, ahova anyja fialt, de nem jött érte. Ment érte viszont az akkori német juhászunk, akinek a szájából sikerült megmentenem az öklömnyi cicát. Szegényke egészen biztosan "tudathasadásos" lett, mert én voltam az anyja, úgy is viselkedett velem:)) Velem aludt, állandóan a nyomomban járt:)
Képet egyelõre Néróról és a cicákról teszek fel, de fogok keresni a többi említett állatomról is, kivéve Hektort, róla nem ...

Folytats a blogon ... szolohegyimesekkonyhakmindennapok.blo...

sponsored links

Keres?s