Adolphe Quetelet kĂśltĂľ szeretett volna lenni, de 1830 tĂĄjékĂĄn egy reggelen Ăşgy ébredt, hogy inkĂĄbb meghatĂĄrozza a testtĂśmegindexet. Nem tudjuk, volt-e szerepe ebben a feleségének. Most az Oxford Egyetem kutatĂłi megĂĄllapĂ­tottĂĄk, hogy a belga statisztikus formulĂĄja félrevezetĂľ, ugyanis az alacsony emberek sovĂĄnyabbnak, a magasabbak pedig kĂśvérebbnek hihetik magukat. Adolphe nem vette figyelembe, hogy az égimeszelĂľknek nagyobb a testfelĂźletĂźk - indokoltĂĄk. Éreztem én ezt, ott legbelĂźl, hogy valami nem stimmel és azonnal kinyitottam a hĂťtĂľt egy adag Tiramisuért, hisz fejem mindig a felhĂľk fĂślĂśtt, azonnal korrigĂĄlnom kellett a testtĂśmegindexemet. (Így lett az az index2.) Azért is ezzel a csemegével kompenzĂĄltam, mert most volt a vilĂĄgnapja, Ă­gy kĂśtelességemnek tartottam megĂźnnepelni. Van parkettacsiszolĂĄs, szingli csajok, takarĂ­tĂĄs, és még "Ne vĂĄsĂĄrolj semmit!" vilĂĄgnap is, akkor ez a sĂźti mindenképp megérdemli, hogy megemlékezzĂźnk rĂłla.

 Az  Ăľs-Tiramisu  kĂśrĂźl (is) nagy a homĂĄly. Én példĂĄul felfedeztem a bejglis diĂłt, de tuti, hogy két évszĂĄzad mĂşlva nem nekem tulajdonĂ­tjĂĄk majd. SzĂłval: a Tiramisut lehetséges, hogy III. Cosimonak készĂ­tették elĂľszĂśr SienĂĄban a XVIII. szĂĄzadban, afrodiziĂĄkumként emlegették. (A tira mi su olasz ige jelentése: dobj fel, hĂşzz fel.) MĂĄs tĂśrténet is serkentĂľ hatĂĄsĂĄt igazolja: ugyanakkor tĂĄjt Treviso kĂśzelében egy bordélyhĂĄzként funkcionĂĄlĂł vendéglĂľben (vagy fordĂ­tva) nagyon sok panettone (karĂĄcsonyi sĂźtemény) maradt a konyhĂĄn, azonban ez nem volt fogĂĄra valĂł az ott "megpihenĂľknek". Ezért kĂĄvéba mĂĄrtottĂĄk a felszeletelt sĂźteményeket, zabaione és mascarpone keverékébĂľl készĂ­tett krémmel ĂśntĂśtték le, a tetejére pedig keserĂť kakaĂłt szĂłrtak. JĂśtt egy Ăşr az idĂľt mĂşlatni, megkĂłstolta az Ăşj édességet és Ăşgy erĂľre kapott tĂľle, hogy egész éjszakĂĄra ott maradt... Most a fiam ...

Folytatás a blogon ... akonyvize.blog.hu/2013/01/25/nemi_vagy