Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
nincs cím
sponsored links
Kókonya
avagy a húsvéti bárány, a tojás és a sonka hagyománya
A magyar népnyelvben már-már feledésbe menõ kókonya a neve a megszentelt sonka levében kifõtt tojásnak, de a középkorban az összes húsvéti szentelt hideg ételt ezzel a szóval jelölték.
A témában gyakran idézik az 1518 körül keletkezett Sándor-kódexet, miszerint ?A kókonnya ünnönmaga Úr Krisztus, Isten és embör??.
http://bamapa._hollokoi_husveti_fesztival.
http://bamapa._hollokoi_husveti_fesztival. A húsvéti jelképek sorában különbözõ állatokat találunk. Legõsibb a húsvéti bárány. Eredete a Bibliában keresendõ.
Már az ószövetségi zsidók is fogyasztottak húsvéti bárányt keserû salátával és kovásztalan kenyérrel Egyiptomból való megmenekülésüknek és elsõszülöttjeik váltsága emlékezetére /a kivonulás Kr. e. 1460-ban ment végbe/.
Az Úr parancsára egyéves hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje õket az Úr haragja. A húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett. Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: húsvét, az azt megelõzõ idõszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.
Ezsd. 6,20 Mert megtisztultak vala a papok és Léviták: egyetemben mindnyájan tiszták valának, és megölék a húsvéti bárányt mindazokért, a kik a rabságból megjöttek, és atyjokfiaiért a papokért és önmagokért.
Mt. 26,17 A kovásztalan kenyerek elsõ napján pedig Jézushoz menének a tanítványok, mondván: Hol akarod, hogy megkészítsük néked ételedre a húsvéti bárányt?
A húsvéti bárány mint jelkép éppen úgy kapcsolatba hozható azzal, hogy a bárányok tavasszal jönnek a világra, mint azzal a máig közismert vallási tétellel, miszerint Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. Ezért nevezik õt a mai napig Isten bárányának.
Az a nagy múltú rituális szerep, amit a húsvéti bárány egykor betöltött, mára kevéssé közismert. Hazánkban már nem sok családban fogyasztanak bárányhúsból készült ételt húsvétkor, míg például a húsvéti sonka szinte elmaradhatatlan. Valaha a bárány is a jobbágyok húsvéti szolgáltatásai közé tartozott. -forrás:-Húsvéti_bárány-
Habár Erdélyben a mai napig a bárányt tekintik a fõ húsvéti eledelnek . Szatmárnémetiben még most is / fõleg az ortodox románok körében / ebben az idõszakban külön bárány vásárt rendeznek és csak erre az alkalomra egy ideiglenes bárányvágóhidat rendeznek be a vásár szomszédságában /A bárány, mint a legfõbb áldozati állat, Jézust jelképezi.
http://erdely.ma_toltott_barany
A sonka a középkorban vette át a báránysült helyét az ünnepi étkezésben. Ennek nem volt vallásos vagy szertartásbeli oka. Egyszerûen a böjt végén ekkor vehették elõ az emberek a disznóvágásból származó finomságokat. A sonka a hétköznapi emberek körében vált jellegzetes húsvéti eledellé.
Kenyér helyett az ünnepi asztal dísze a fonott kalács volt, amelynek ma megszámlálhatatlan változatát készítik. A különbözõ népek saját ízlésviláguknak megfelelõen ízesítik és díszítik, napjainkban már a formája is szabadon változtatható.
Húsvéti tojás, piros tojás: húsvéti szimbólum, eredetileg csak pirosra festve, késõbb minden más színben, díszítve is. - Maga a tojás a legrégibb húsvéti eledelek egyike; az életnek, az újjászületésnek archaikus jelképe. Amint a tojásból új élet kel, úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására...... - Külön jelentéstartalma van a ~ héjának. Csíkménasági szóhagyomány szerint a piros héj Krisztus elhullatott vérét, a fehér (belsõ festetlen rész) a verejtékét jelképezi. A pirostojás héját az utcákon, tereken szétszórják, hogy emlékeztessen Krisztus kálváriajárására. http://lexikon.katolikus.hu/
