Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
nincs cím
sponsored links
GOMBASALÁTA
avagy : ha bolond ne szedd le !
Nóti Károly: A gomba /Kabaré-jelenet/
A gomba szó hallatán a legtöbb embernek azonnal a mérges gombák jutnak az eszébe. A gombamérgezéstõl való félelem azonban nagyrészt indokolatlan, hiszen néhány alapvetõ szabály betartásával , megismerésével és a termesztett gombák használatával a gombamérgezés biztosan megelõzhetõ és elkerülhetõ .
Gombasaláta hozzávalók 1 porció :
185 g Csiperkegomba 30 g Lilahagyma 15 g Olajbogyó 1 evõkanál (8 g)Vegeta 1 liter Víz (általános) 10 g Dió / aprítva vagy darálva 0,5 csokor (10 g) Petrezselyem zöldje 10 g Kápia paprika 1 cl Balzsamecet 45 g Ementáli sajt 10 g Tökmagolaj 10 g Medvehagyma
egy kis só , bors
Elkészítés :A gombákat megtisztítjuk , / megtörölgetjük / majd röviden blansírozzuk alaplében vagy ennek hiányában vegetás forróvízben , majd lehûtjük . Az összes többi hozzávalót felaprítjuk és összekeverjük majd meglocsoljuk a balzsamecettel és a tökmagolajjal , a végén megszórjuk a medvehagymával és a dióval , sózzuk , borsozzuk !
Ez az adag (420g) 1 adag , tápértéke : 390.34 kcal; fehérje : 16.63 ; szénhidrát : 18.98 ; zsír : 29.26
" Egyszerû megfogalmazásban: a gomba ami nem növény, nem állat , nem kékmoszat és nem baktérium. Szakszerûbben: a gombák valódi sejtmagvas, klorofill nélküli, szerves anyagokkal táplálkozó (heterotróf) élõlények. Nagyon változatos csoport, nem egységes származású, amit a modern gombarendszerek is tükröznek. A gombák alapvetõ tulajdonságaikban különböznek a növényektõl és az állatoktól,sokáig növényeknek tartották õket . A gombák alapvetõ szerepet játszanak a Föld életében, lévén az elhalt szerves anyag legfõbb lebontói a baktériumokkal együtt. Emellett az emberek életében is napi szerephez jutnak. Különbözõ csoportjaikkal mindennap találkozhatunk: élesztõgombák segítségével készül a kenyér, de a sör és a bor is; gombák a penészek is; a gyógyításban használt antibiotikumokat is gombák segítségével állítják elõ; ugyanakkor megbetegedéseket vagy mérgezéseket is okozhatnak. A gombákat egyre szélesebb körben hasznosítja az élelmiszer- és a gyógyszeripar is." http://www.terra.hu/gomba/
A magyar konyhamûvészetben nagyon kevés gombafajta jön számításba, ezek közül a csiperke és a laskagomba a leggyakoribb. Az erdei gombák közül a kucsmagomba, a rókagomba, a vargánya a jelentõs. A szarvasgomba ritka elõfordulása miatt igen drága, ezért más gombákkal, illetve szarvasgomba imitációkkal helyettesítik. A gombát vízben soha ne áztassuk! A friss csiperke /köznapi nyelven: sampion/ héját, csak akkor távolítsuk el, ha az barnás, foltos, ugyanis a gomba héja tartalmazza az emésztés folyamatát megkönnyítõ cellulózt.Korábban a gombát ízletes volta miatt fogyasztottuk, másodlagos volt, hogy mennyire egészséges táplálék. Mostanában inkább szempont a tápérték és kalóriatartalom. A modern analitika tette lehetõvé, hogy utánajárjunk, miért is olyan egészséges bizonyos gombák fogyasztása. Számtalan hasznos tápanyagot tartalmaznak, miközben fogyasztásuk csekély kalória-bevitellel jár. A gombák fehérjéi szinte valamennyi fajta esetében tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat, ebben tehát hasonlítanak az állati fehérjékre.
Az ehetõ gombák 90 % vizet, 2-6 % szénhidrátot (nem keményítõt) és csak nagyon kevés zsírt tartalmaznak. Fehérjében azonban korántsem annyira gazdagok, mint gondolnánk. A szárazanyag-tartalomnak 40 %-a protein ugyan, de a nagy víztartalom miatt ez az össztömegnek csak töredéke. A kész gombaételekben a fehérjetartalom 1,5-4,5 %.
A gombát ballaszt-, íz- és aromaanyagai teszik különösen kedveltté, és nem lényegtelen szempont, hogy 100 gramm gombába mindössze 20-40 kalória "szorult". Cukorbetegek is bátran fogyaszthatják, mivel glükóz- és mannittartalma csekély. Található a gombában továbbá B- és D-vitamin, ill. annak egyik elõanyaga, az ergoszterin.
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO ajánlása szerint heti 250 grammos gombafogyasztás bõségesen elegendõ, mivel a vadon termõ gombák sok nehézfémet, kadmiumot, ólmot, higanyt képesek fölvenni. Ezért van az, hogy ipari területek közelében, városban nem ajánlatos gombát szedni. A gombafogyasztók többsége nem is igen törõdik a vadon szedhetõ gombákkal, biztonságosabb és kényelmesebb beszerezni a termesztett gombákat vagy az azokból készült konzerveket.http://www.hazipatika.com/taplalkozas/
egy kis só , bors
Ez az adag (420g) 1 adag , tápértéke : 390.34 kcal; fehérje : 16.63 ; szénhidrát : 18.98 ; zsír : 29.26
" Egyszerû megfogalmazásban: a gomba ami nem növény, nem állat , nem kékmoszat és nem baktérium. Szakszerûbben: a gombák valódi sejtmagvas, klorofill nélküli, szerves anyagokkal táplálkozó (heterotróf) élõlények. Nagyon változatos csoport, nem egységes származású, amit a modern gombarendszerek is tükröznek. A gombák alapvetõ tulajdonságaikban különböznek a növényektõl és az állatoktól,sokáig növényeknek tartották õket . A gombák alapvetõ szerepet játszanak a Föld életében, lévén az elhalt szerves anyag legfõbb lebontói a baktériumokkal együtt. Emellett az emberek életében is napi szerephez jutnak. Különbözõ csoportjaikkal mindennap találkozhatunk: élesztõgombák segítségével készül a kenyér, de a sör és a bor is; gombák a penészek is; a gyógyításban használt antibiotikumokat is gombák segítségével állítják elõ; ugyanakkor megbetegedéseket vagy mérgezéseket is okozhatnak. A gombákat egyre szélesebb körben hasznosítja az élelmiszer- és a gyógyszeripar is." http://www.terra.hu/gomba/
A magyar konyhamûvészetben nagyon kevés gombafajta jön számításba, ezek közül a csiperke és a laskagomba a leggyakoribb. Az erdei gombák közül a kucsmagomba, a rókagomba, a vargánya a jelentõs. A szarvasgomba ritka elõfordulása miatt igen drága, ezért más gombákkal, illetve szarvasgomba imitációkkal helyettesítik.
A magyar konyhamûvészetben nagyon kevés gombafajta jön számításba, ezek közül a csiperke és a laskagomba a leggyakoribb. Az erdei gombák közül a kucsmagomba, a rókagomba, a vargánya a jelentõs. A szarvasgomba ritka elõfordulása miatt igen drága, ezért más gombákkal, illetve szarvasgomba imitációkkal helyettesítik.
A gombát vízben soha ne áztassuk! A friss csiperke /köznapi nyelven: sampion/ héját, csak akkor távolítsuk el, ha az barnás, foltos, ugyanis a gomba héja tartalmazza az emésztés folyamatát megkönnyítõ cellulózt.
Korábban a gombát ízletes volta miatt fogyasztottuk, másodlagos volt, hogy mennyire egészséges táplálék. Mostanában inkább szempont a tápérték és kalóriatartalom.
A modern analitika tette lehetõvé, hogy utánajárjunk, miért is olyan egészséges bizonyos gombák fogyasztása. Számtalan hasznos tápanyagot tartalmaznak, miközben fogyasztásuk csekély kalória-bevitellel jár. A gombák fehérjéi szinte valamennyi fajta esetében tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat, ebben tehát hasonlítanak az állati fehérjékre.
Az ehetõ gombák 90 % vizet, 2-6 % szénhidrátot (nem keményítõt) és csak nagyon kevés zsírt tartalmaznak. Fehérjében azonban korántsem annyira gazdagok, mint gondolnánk. A szárazanyag-tartalomnak 40 %-a protein ugyan, de a nagy víztartalom miatt ez az össztömegnek csak töredéke. A kész gombaételekben a fehérjetartalom 1,5-4,5 %.
A gombát ballaszt-, íz- és aromaanyagai teszik különösen kedveltté, és nem lényegtelen szempont, hogy 100 gramm gombába mindössze 20-40 kalória "szorult". Cukorbetegek is bátran fogyaszthatják, mivel glükóz- és mannittartalma csekély. Található a gombában továbbá B- és D-vitamin, ill. annak egyik elõanyaga, az ergoszterin.
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO ajánlása szerint heti 250 grammos gombafogyasztás bõségesen elegendõ, mivel a vadon termõ gombák sok nehézfémet, kadmiumot, ólmot, higanyt képesek fölvenni. Ezért van az, hogy ipari területek közelében, városban nem ajánlatos gombát szedni. A gombafogyasztók többsége nem is igen törõdik a vadon szedhetõ gombákkal, biztonságosabb és kényelmesebb beszerezni a termesztett gombákat vagy az azokból készült konzerveket.http://www.hazipatika.com/taplalkozas/
Az ehetõ gombák 90 % vizet, 2-6 % szénhidrátot (nem keményítõt) és csak nagyon kevés zsírt tartalmaznak. Fehérjében azonban korántsem annyira gazdagok, mint gondolnánk. A szárazanyag-tartalomnak 40 %-a protein ugyan, de a nagy víztartalom miatt ez az össztömegnek csak töredéke. A kész gombaételekben a fehérjetartalom 1,5-4,5 %.
A gombát ballaszt-, íz- és aromaanyagai teszik különösen kedveltté, és nem lényegtelen szempont, hogy 100 gramm gombába mindössze 20-40 kalória "szorult". Cukorbetegek is bátran fogyaszthatják, mivel glükóz- és mannittartalma csekély. Található a gombában továbbá B- és D-vitamin, ill. annak egyik elõanyaga, az ergoszterin.
Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO ajánlása szerint heti 250 grammos gombafogyasztás bõségesen elegendõ, mivel a vadon termõ gombák sok nehézfémet, kadmiumot, ólmot, higanyt képesek fölvenni. Ezért van az, hogy ipari területek közelében, városban nem ajánlatos gombát szedni. A gombafogyasztók többsége nem is igen törõdik a vadon szedhetõ gombákkal, biztonságosabb és kényelmesebb beszerezni a termesztett gombákat vagy az azokból készült konzerveket.http://www.hazipatika.com/taplalkozas/