Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
nincs cím
sponsored links
Feketevasárnap /Dominica passionis/
Ez a nagyböjt / különben régi népi formájában bût szó megbecsülendõ régiségünk, hiszen még a magyar nyelv természetfeletti eredetû, pogány rétegébõl került át a keresztény szóhasználatba / - 5. vasárnapja, már csak két héttel húsvét elõtt . A hamvazószerdától húsvétvasárnapig tartó idõszak a testi-lelki megtisztulás ideje. A régebbi idõkben hívták negyvenlõbûtnek és egyszerûen bûtnek is. Kezdetben a keresztelésre való felkészülési idõ volt, ugyanis az õsegyházban évente mindössze kétszer kereszteltek: húsvétkor és pünkösdkor. A csecsemõkeresztelések elterjedése után vált a nagyböjt a bûnbánattartás és a böjtölés idejévé.
 |
| kép: Magyar néprajzi lexikon |
Kalotaszegen nemcsak piros és kék írásos párnák készültek, hanem feketék is. Ezek a pompázatos fekete hímes párnák ritkán kerültek elõ: hangsúlyozottan csak az élet-halál napjain. Ilyen nap volt a református Kalotaszegen minden évben a fekete vasárnap vagy a szenvedés vasárnapja, latinul dominica passionis.
"Református vidékeken ezen a vasárnapon és a rá következõ héten a belsõ lelki életen, a nem nyilvánvaló, nem nyilvános, hanem rejtett , sõt rejtegetett ügyeken volt a hangsúly.......
A fekete párna, amit láthatunk is a képen, gyönyörû és fenséges. Amilyen a halál és az élet együtt, egymást kiegészítve. A fekete színû hímzés, az ?írás" szinte az egész párnát beborítja, mégis a szemünk keresi a fehéret is, még ha el is rejtõzött, mint Jézus a halálos kezek elõl. Olyan ez, mint ez az egész világ.
Vannak olyan idõk az életünkben, amikor sok minden romlik, sõt pusztul körülöttünk a magunk és mások elhibázott cselekedetei miatt, de vannak olyanok is, amikor újra élettel telítõdünk meg. Ha nem is látjuk elõre, hogy milyen lesz a megoldás, de bizakodhatunk, hogy az élet fog gyõzedelmeskedni, még ha most rejtõzködésben is van. Még nem látszik biztosan, hogy milyen lesz a magyarság élete, s ezzel együtt a gyermekeink, unokáink élete a következõ évtizedekben, de az biztos, hogy elkezdõdött valami, ami reménnyel és élettel teli, ami felemelõ....
Ebben a reménységben, ebben a tudatban, hogy bár még csak elrejtettségében, de mégis itt van velünk az Úr Jézus, az ÉLET, fel kell ismernünk, el kell hagynunk a bûneinket, árulásainkat, tévedéseinket, mulasztásainkat , kíméletlenségünket , gyávaságunkat. "
- FEKETEVASÁRNAP
A régi ember gyásszal ülte meg e napot, hiszen közel már Jézus szenvedésének ideje. Néhány vidéken temetõbe jártak, hogy rendbe hozzák a sírokat. Minden falu határában kereszteket állított a nép és feketevasárnap végiglátogatták ezeket a határkereszteket. Fekete ruhában mentek az emberek a templomba. Isten házában e napon violaszín lepellel takarják le a feszületet, s a lepel nagyszombat napjáig a kereszteken marad. A régiek fekete kendõvel borították le otthon a szent képeket.
A legnagyobb karriert a szent kereszt csinálta a világtörténelemben. A római birodalomban, mint rabszolgák és idegenek halálbüntetésének eszköze, a keresztfa körülbelül olyan valami volt a mûvelt római szemében, mint ma az akasztófa. És mégis, mert a világ megváltásának eszköze lett, mert Krisztus Urunk vállán hordozta és három óráig rajta függött, Nagy Konstantin császár idejében már fölkerült a római sasok helyére. Késõbb ékszer lett, aranyból úrinõk nyakláncán, a keresztény hit jelvénye lett a szobákban. Aztán fölkerült királyi koronák tetejére, a keresztes hadak idején vitézi zászlókra, keresztesek pajzsára, mellére, fölkerült tornyok tetejére, beleállították a magyar címerbe. És azóta a földi kitüntetések, érdemkeresztek a kiváló emberek mellén kereszt alakúak; az Anyaszentegyház pedig minden szentséget a kereszt alakjában szolgáltat ki.....Mikor megkereszteltek, fejünkre került a szent kereszt. Bérmálásunk óta homlokunkon hordjuk a szent keresztet. Keresztbe rakja a gazda a földjén a kévét, kereszten találkozik a férj és feleség elsõ csókja az esküvõkor és kereszt õrködik sírjaink fölött a temetõben .... -gondolatok-nagybojt-otodik-vasarnapjara
Szokásban volt ezenkívül még , hogy ebédre mákos tésztát fõztek, mert a mák fekete színe is a gyászt jelképezte.
A fekete párna, amit láthatunk is a képen, gyönyörû és fenséges. Amilyen a halál és az élet együtt, egymást kiegészítve. A fekete színû hímzés, az ?írás" szinte az egész párnát beborítja, mégis a szemünk keresi a fehéret is, még ha el is rejtõzött, mint Jézus a halálos kezek elõl. Olyan ez, mint ez az egész világ.
Vannak olyan idõk az életünkben, amikor sok minden romlik, sõt pusztul körülöttünk a magunk és mások elhibázott cselekedetei miatt, de vannak olyanok is, amikor újra élettel telítõdünk meg. Ha nem is látjuk elõre, hogy milyen lesz a megoldás, de bizakodhatunk, hogy az élet fog gyõzedelmeskedni, még ha most rejtõzködésben is van. Még nem látszik biztosan, hogy milyen lesz a magyarság élete, s ezzel együtt a gyermekeink, unokáink élete a következõ évtizedekben, de az biztos, hogy elkezdõdött valami, ami reménnyel és élettel teli, ami felemelõ....
Ebben a reménységben, ebben a tudatban, hogy bár még csak elrejtettségében, de mégis itt van velünk az Úr Jézus, az ÉLET, fel kell ismernünk, el kell hagynunk a bûneinket, árulásainkat, tévedéseinket, mulasztásainkat , kíméletlenségünket , gyávaságunkat. "
- FEKETEVASÁRNAP
A régi ember gyásszal ülte meg e napot, hiszen közel már Jézus szenvedésének ideje. Néhány vidéken temetõbe jártak, hogy rendbe hozzák a sírokat. Minden falu határában kereszteket állított a nép és feketevasárnap végiglátogatták ezeket a határkereszteket. Fekete ruhában mentek az emberek a templomba. Isten házában e napon violaszín lepellel takarják le a feszületet, s a lepel nagyszombat napjáig a kereszteken marad. A régiek fekete kendõvel borították le otthon a szent képeket.
A legnagyobb karriert a szent kereszt csinálta a világtörténelemben. A római birodalomban, mint rabszolgák és idegenek halálbüntetésének eszköze, a keresztfa körülbelül olyan valami volt a mûvelt római szemében, mint ma az akasztófa. És mégis, mert a világ megváltásának eszköze lett, mert Krisztus Urunk vállán hordozta és három óráig rajta függött, Nagy Konstantin császár idejében már fölkerült a római sasok helyére. Késõbb ékszer lett, aranyból úrinõk nyakláncán, a keresztény hit jelvénye lett a szobákban. Aztán fölkerült királyi koronák tetejére, a keresztes hadak idején vitézi zászlókra, keresztesek pajzsára, mellére, fölkerült tornyok tetejére, beleállították a magyar címerbe. És azóta a földi kitüntetések, érdemkeresztek a kiváló emberek mellén kereszt alakúak; az Anyaszentegyház pedig minden szentséget a kereszt alakjában szolgáltat ki.....Mikor megkereszteltek, fejünkre került a szent kereszt. Bérmálásunk óta homlokunkon hordjuk a szent keresztet. Keresztbe rakja a gazda a földjén a kévét, kereszten találkozik a férj és feleség elsõ csókja az esküvõkor és kereszt õrködik sírjaink fölött a temetõben .... -gondolatok-nagybojt-otodik-vasarnapjara
Jézus keresztre feszítésérõl nemcsak az Újszövetségben olvashatunk hanem Pilátus levele Tibérius császárnak Jézus Krisztus letartóztatásáról , tárgyalásáról és keresztre feszítésérõl az Acta Pilati.-ban is.
E történelmi áttekintés után ahogy mondani szokás , jöjjön a fekete leves . A feketeleves a köznyelvben egy még hátralevõ vagy váratlan negatív eseményt, kellemetlen kötelezettséget jelent.....A népi etimológia arra a legendára vezeti vissza, amelyben a törökök meghívnak ebédre egy magyar urat, akit a "hátra van még a fekete leves" jelszóra a katonák foglyul ejtenek. (A feketeleves eszerint a török által az ebéd végén fogyasztott kávéra utalna.) Történelmi dokumentumok ezt a magyarázatot nem támasztják alá; a modern nyelvtudomány a kifejezést a magyar szakácsmesterségbõl eredezteti, ahol fekete színû mártásfélét jelentett, amely színét a beletört fõtt vértõl, esetleg borba áztatott pirított kenyértõl vagy szitán áttört, fõtt szilvabéltõl kapta.-Feketeleves
Tehát indítsunk egy jó feketekávéval , de a bûtölés jele képpen cukor nélkül ! Aztán ebédre jöhet valami savanyú leves , mondjuk egy cibereleves gombával vagy egy aszalt szilvás cibereleves , netán egy sima korpacibereleves - Kövi Pál gyûjtése nyomán :
Hozzávalók : 2 murok
1 petrezselyemgyökér
2 kisebb zeller
1/4 fej káposzta
1 karalábé
1 fej hagyma
15 dkg liszt
15 dkg zsír
15 dkg túró
1/2 dl tejföl
2 tojás
5 dl korpacibere
Hozzávalók : 2 murok
1 petrezselyemgyökér
2 kisebb zeller
1/4 fej káposzta
1 karalábé
1 fej hagyma
15 dkg liszt
15 dkg zsír
15 dkg túró
1/2 dl tejföl
2 tojás
5 dl korpacibere
kapor , menta , majoránna , lestyán
só , bors
Elkészítés : Vágjuk apróra a zöldségeket , pároljuk 8 dkg zsírban , hintsünk rá 3 dkg lisztet és pároljuk tovább . Öntsük föl a szükséges vízzel és fûszerezzük be : sóval , borssal , mentával , majorannával , lestyánnal . A mikor kész túrógaluskát fõzünk bele . A galuskához 5 dkg zsírt habosra kavarunk és hozzáadjuk a túrót , tejfölt , egy szál finomra vágott kaport , 2 tojást , kb 12 dkg lisztet és annyi vizet hogy jó galuskatészta legyen . A galuskatésztát a fõvõ levesbe szaggatjuk .
só , bors
Elkészítés : Vágjuk apróra a zöldségeket , pároljuk 8 dkg zsírban , hintsünk rá 3 dkg lisztet és pároljuk tovább . Öntsük föl a szükséges vízzel és fûszerezzük be : sóval , borssal , mentával , majorannával , lestyánnal . A mikor kész túrógaluskát fõzünk bele . A galuskához 5 dkg zsírt habosra kavarunk és hozzáadjuk a túrót , tejfölt , egy szál finomra vágott kaport , 2 tojást , kb 12 dkg lisztet és annyi vizet hogy jó galuskatészta legyen . A galuskatésztát a fõvõ levesbe szaggatjuk .
 |
| kép: http://m.cdn.blog.hu/re/retrogastro |
Szokásban volt ezenkívül még , hogy ebédre mákos tésztát fõztek, mert a mák fekete színe is a gyászt jelképezte.