Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
nincs c?m
sponsored links
Szent ?goston p?sp?k ?s egyh?ztan?t?
Hipp?i Szent ?goston (latinul: Aurelius Augustinus; Thagaste, ?szak-Afrika, 354. november 13. ? Hippo Regius, 430. augusztus 28.) hipp?i p?sp?k, egyh?zatya, filoz?fus. Viszonylag k?s?n, hossz? v?v?d?s ut?n, harminck?t ?ves kor?ban keresztelkedett meg ?s t?rt vissza sz?l?f?ldj?re, ahol el?sz?r papp?, majd 395-ben p?sp?kk? szentelt?k. Szent ?goston a kereszt?nys?g egyik legbefoly?sosabb filoz?fusa, szinte az eg?sz k?z?pkor ideol?gi?ja bel?le t?pl?lkozott. Bele?p?tette a kereszt?ny filoz?fi?ba mindazt, amit fontosnak gondolt nemcsak a neoplatonikusokt?l, hanem Cicer?t?l, Plat?nt?l, a sztoikus filoz?fi?t?l is. Gondolkod?i hagyat?k?nak sz?mos eleme m?ig ?l a kereszt?ny teol?gi?ban ?s b?lcseletben: ilyen a platonizmusa, a kegyelemr?l sz?l? tan?t?sa, a predesztin?ci? tana. Katolikus ?s protest?ns ir?nyzatok sora hivatkozott m?veire, amelyeket a 17. sz?zadt?l gondos kezek gy?jt?ttek egybe ?s adtak k?zre egyre alaposabb ?s teljesebb nyomtatott kiad?sokban. Holttest?t 724-ben Liutprand longob?rd kir?ly vitette Szard?ni?r?l Pavi?ba. 1695-ben fedezt?k fel a kript?t, amiben megtal?lt?k. Jelenleg a paviai Szent P?ter-bazilika m?rv?nys?rja ?rzi a szent p?sp?k f?ldi maradv?nyait, ez?st ereklyetart?ban.
K?zel ezer besz?de maradt r?nk, ?s valamennyi arr?l tan?skodik, hogy ?goston rendk?v?li m?don ismerte a Szent?r?st. Mikor meghalt, 113 k?nyv ?s 218 lev?l maradt ut?na. K?s?bbi aszketikus szigor?t ?s j?mbors?g?nak n?h?ny kev?sb? ?rthet? megnyilv?nul?s?t az a hossz? ?t magyar?zza, amellyel r?tal?lt az Igazs?gra. Utol?rhetetlen m?don ?rta le Istenhez vezet? ?tj?t. Misztikus tapasztalatait olyan formul?ba foglalta ?ssze, amely k?s?bb Pascaln?l visszhangzik: ,,Isten ?s a l?lek! M?s semmi? Igen, m?s semmi!'
A kereszt?ny ?kor kimagasl? egyh?ztan?t?ja k?l?n?sen akkor v?lik vonz?v?, amikor felfedezz?k, hogy milyen sokban hasonl?tunk hozz? mi, mai emberek. Szem?ly?nek var?zsa: f?radhatatlanul kutat? ?s t?preng? elm?je, boldogs?gv?gya ?s az igazs?g ut?ni szomj?s?ga f?leg a Vallom?sokban mutatkozik meg.
Amikor pedig Hipp?ban ?h?ns?g volt, beolvasztatta a templom arany felszerel?si t?rgyait, a kelyheket is, ?s eladva az aranyat az ?r?val seg?tette a nyomor?s?gban l?v?ket, az olt?rn?l pedig f?b?l k?sz?lt kehellyel mis?zett, mondv?n: ,,az ?r v?re is f?n ontatott ?rt?nk!'
"Mondhatom: Mi hasznom abb?l, hogy untatom az embereket, ?s figyelmeztetem a rosszakat: ezt ne tedd, azt j?l tedd, hagyd abba ezt!? Mire j?, hogy mindenki?rt felel?snek ?rzem magam? De ez az evang?lium, amely engem megrettent.'
Szent ?goston f?bb m?vei :
- Vallom?sok / Confessiones , 397- 400
- A Szenth?roms?gr?l / De Trinitate , 397 - 412
- Az Isten v?ros?r?l / De civitate Dei , 413 - 416
- A szabad akaratr?l / De libero arbitrio , 388 -395
...... Az ember sz?m?ra Isten az illuminatio r?v?n teszi felfoghat?v? a v?gs? igazs?got , azaz az isteni megvil?gosod?s ?ltal saj?t?that? el a tud?s / " Isten az ?rtelem f?nye , akiben , akit?l ?s aki ?ltal lessz minden vil?gos az ?rtelem sz?m?ra " - Solioqua - Besz?lget?s ?nmagammal ....... Az abszol?tum , vagyis Isten ?r?k , tiszta szellemi l?ny , maga a B?lcsess?g , s az ember , paradox m?don ?nmag?n kereszt?l ismerheti csak meg . Mivel Isten a maga k?p?re ?s hasonlatoss?g?ra teremtette az embert , ez?rt el?g , ha ?nmagunkat a b?nbees?sb?l fakad? fogyat?koss?gaink n?lk?l szeml?lj?k , s ?gy megismerhetj?k Istent . Csakhogy a b?nbees?s r?v?n / az ?tered? b?n miatt /az ember nem k?pes v?gess?g?nek terh?t?l , ?nmaga ereje ?ltal szabadulni , ezt csak az isteni kegyelem teszi lehet?v? .
De a providencia / isteni gondvisel?s / sem jelent automatikus felszabadul?st minden ember sz?m?ra , ugyanis Szent ?goston szerint , k?tf?le ember van :
1. Homo exterior / testi ember / : aki a k?lvil?g soksz?n?s?g?t?l elcs?bulva , elfeledkezik , a lelki , szellemi ?rt?kekr?l , s nem fordul figyelme ?nmag?n t?lra , azaz a t?k?letess?g fel? .
2. Homo interior / lelki ember / : a l?lek szeml?l?d?s?re , s a v?ltozatlan v?gs? igazs?g megismer?s?re kell t?rekednie , azaz az egoista felfog?ssal szemben , a felt?tlen igazs?got kell szem el?tt tartania . Ez azonban csak szabad v?laszt?s r?v?n fogadhat? el , ....
Ahogy az emberek , ?gy a vil?g is k?t r?szre bomlik . Ez a kett?s?g jelenti a t?rt?n?sek filoz?fi?j?nak alapj?t . Az Isten v?rosa / civitas Dei / ?s a gonosz ?llama /civitas terrena / ?ll egym?ssal szemben , ?s az eg?sz t?rt?nelem nem m?s mint e k?t princ?pium k?zdelme , s ek?zben az ember feladata az , hogy a transzcendens elvet seg?tse gy?zelemre . A k?zdelem az id?ben zajlik , s az esem?nyek ?s a korszakok egym?sut?nis?ga jelenti a t?rt?nelem folyamat?t , s az id? m?l?sa , egy?ttal halad?s , fejl?d?s . Az emberi t?rt?nelemnek kezdete van , ?s az id? el?rehaladt?val a kijel?lt c?l fel? halad az emberis?g , azaz a civitas Dei gy?zelme fel? , ami az utols? ?t?lettel k?vetkezik be .
Az ember az id?t mint jelent tudja csak meg?lni ?s megtapasztalni , hiszen az id? szubjekt?v , az emberi elm?ben l?lekben van csak jelen : " Benned m?rem , lelkem az id?t . A m?l? dolgok benyom?st gyakorolnak re?d , ?s ez akkor is megmarad , ha tovaillantak ezek a dolgok , ezt m?rem mint jelen valamit " - Vallom?sok XI
A lelk?nkkel m?rt id? r?v?n a m?lt - eml?kez?s a jelenre , a j?v? pedig v?rakoz?s a jelenre . De az id? v?gs? soron teremtett valami , ami a vil?g teremt?se el?tt sem l?tezett , s a civitas Dei gy?zelme ut?n ism?t jelent?s?g?t veszti . - https://erettsegi.com/tetelek/filozofia/szent-agoston/
Szent ?goston, Szent Ambrussal, Szent Jeromossal ?s I. Nagy Szent Gergellyel egy?tt egyike a n?gy kiemelked? nyugati egyh?zaty?nak. A vil?girodalom ?s az egyh?zt?rt?nelem egyik legjelent?sebb, mindm?ig meghat?roz? alakja. Vallom?sok c?m? ?n?let?r?sa t?bb mint 1600 ?ve a konfesszi?irodalom mint?ja, benne ezekkel a sorokkal: ?Magadnak teremtett?l engem, s nyugtalan a lelkem, m?g benned meg nem nyugszik.?
Szent ?GOSTON : VALLOM?SOK
Hideg kapor leves - ketog?n m?dra
hozz?val?k :
- 1,5 - 2 csokor z?ld kapor cca 30-45 gr
- 30 gr vaj - 82%-os
- 1 l v?z
- 1 z?lds?gleveskocka
- 120 gr kov?szos uborka
- 0,5 l kov?szos uborkal?
- 10 gr lesty?nlev?l
- 20 gr z?ldhagyma
- 10 gr zellerlev?l a sz?r?val
- 10 gr lesty?nlev?l / z?ld
- 70 gr brokkolisz?r
- 100 gr karfiol sz?r ?s lev?l
- 30 gr s?rgar?pa keskeny cs?kokra v?gva
Elk?sz?t?s
A kaprot ?s a lesty?nlevelet megmossuk ,valamint a z?ldhagyma sz?r?t , a zellerlevelet sz?r?val egy?tt ?s a z?ld lesty?nlevelet apr?ra ?sszevagdaljuk ?s a vajon kis ideig fonnyasszuk . Feleresztj?k a leveskock?b?l k?sz?tett z?lds?gl?vel ?s hozz?adjuk a kock?ra v?gott ubork?t , a felapr?tott brokkolisz?rat , valamint a karfiolsz?rat ?s levelet szint?n felapr?tva , na meg az uborka lev?t hogy m?rs?kelten savany? legyen , hagyjuk egyet rottyanni , majd kih?lni ?s megsz?rjuk egy kev?s z?ldkaporral , hidegen fogyasztjuk sz?razkolb?sz vagdal?kkal .