nincs c?m
sponsored links
Magyar szentek ?s boldogok
Kiss Gy?rgy : A magyar szentek h?dolata a Magyarok Nagyasszonya el?ttA mai eml?knap mindenszentek ?nnep?hez k?t?dik: magyar n?p?nk szentjeit, boldogjait k?sz?ntj?k. |
A Magyarok Nagyasszonya el?tt nevet visel? domborm?, amelyet a m?v?sz 1891-ben k?sz?tett el, a p?csi sz?kesegyh?z bej?rat?t d?sz?ti.
Amint arra m?r a c?m?b?l is k?vetkeztethet?nk, a domborm? k?zep?n a tr?non ?l? Sz?z M?ria mint a Magyarok Nagyasszonya jelenik meg el?tt?nk, aki a karj?ban a gyermek J?zust tartja. T?le jobbra Szent L?szl?t, Szent Margitot ?s Szent Albertet l?thatjuk, akik h?dolnak az Istenanya el?tt. A bal oldalon, szint?n t?rdel? helyzetben megjelenik Szent Imre herceg, Szent Gell?rt p?sp?k ?s ?rp?d-h?zi Szent Erzs?bet is. A teljes kompoz?ci?t f?l?l egy bolt?v z?rja, amely mintegy keretbe is foglalja az alkot?st.
Kiss Gy?rgy sz?mos ma is l?that? k?zt?ri szobrot k?sz?tett. K?zt?k olyan nagyszab?s? alkot?st is, mint a H?s?k ter?n tal?lhat? Millenniumi eml?km?. Tehets?g?t a sz?zadfordul? legh?resebb szobr?sz?nak kiki?ltott Zala Gy?rgy is elismerte.
A mai napon 58 ?ve, 1965. november 13-?n hunyt el Zs?mb?kon Zadravecz Istv?n OFM , p?sp?k , vez?rezredes a ?szegedi Kapisztr?n? A horv?t sz?rmaz?s? ferences szerzetes, t?bori p?sp?k a magyar t?bori p?sp?ks?g megszervez?je, az ellenforradalmi szervezked?sek t?mogat?ja. ? szentelte f?l Szegeden a Nemzeti Hadsereg z?szl?j?t, majd Horthy Mikl?s f?vez?rrel ?s a Nemzeti Hadsereg csapataival egy?tt vonult be Budapestre. P?sp?ki jelmondata: ?Pro Regno Mariano? ? ?M?ria orsz?g??rt?. ... Kezdem?nyez?s?re ?ll?tott?k fel a V?rban Kapisztr?n Szt. J?nos szobr?t.
Az 1919-es v?res diktat?ra idej?n ny?ltan sz?t emelt az embertelens?ggel szemben L?w Imm?nuel szegedi rabbival egy?tt. L?w ?s Zadravecz b?lcsess?g?nek k?sz?nhet?en a Kun B?la vezette kommunista diktat?ra buk?s?t k?vet?en Szegeden nem alakult ki az orsz?gban sok hely?tt tapasztalhat? antiszemitizmus, mert a szegedi zsid?s?g nem csatlakozott Kun?k ?mokfut?s?hoz. Mivel Zadravecz Istv?n a k?rny?kbeli szervezetek ?s civil csoportosul?sok t?bbs?g?nek vezet?je vagy tiszteletbeli tagja, eln?ke volt, kapcsolatba ker?lt az ellenforradalom vez?rkar?val. Itt alakult ki bar?ts?ga Horthy Mikl?ssal, Magyarorsz?g k?s?bbi korm?nyz?j?val. Horthy korm?nyz? felk?r?s?re Csernoch J?nos hercegpr?m?s Zadravecz Istv?nt felterjesztette R?m?n?l t?bori p?sp?ki kinevez?s?re, egyben felk?rte ?t a magyar t?bori p?sp?ks?g megszervez?s?re. Ezt annak ellen?re tette, hogy a felbomlott Osztr?k?Magyar Monarchia t?bori p?sp?ke, Bjelik Imre (1911?1927) ekkor m?g ?lt, ?s 1923-t?l nagyv?radi apostoli korm?nyz?k?nt ir?ny?totta a trianoni d?nt?s ?ltal kett?szak?tott egyh?zmegy?t, 1927-ben bek?vetkezett hal?l?ig.
A Horthy-korszak idej?n vall?si villong?sok nehez?tett?k az orsz?g am?gy is dr?mai helyzet?t. A korm?nyz?sban a reform?tus ?s katolikus er?k rivaliz?l?sa sz?mos probl?m?t okozott, amely a t?bori p?sp?ks?g munk?j?ra is kihatott. Zadravecz igyekezett csillap?tani ezeket a n?zetelt?r?seket. Az els? pr?bat?tel IV. K?roly kir?ly v?ratlan, puccsszer? hazat?r?se volt, amikor is Zadravecznek sz?nt kellett vallania. A k?rd?sben hat?rozottan, de rendk?v?l diplomatikusan igyekezett elj?rni ?ppen ?gy, mint a nyugat-magyarorsz?gi felkel?s k?rd?s?ben is. Mivel azonban az esem?nyek kapcs?n legitimista (azaz a Habsburg-monarchi?val szimpatiz?l?) ?ll?spontot foglalt el, a Horthy korm?nyz?hoz f?z?d? bar?ti viszonya meggyeng?lt.1925-ben a magyar irredenta mozgalom Windischgr?tz Lajos herceg vezet?s?vel, a francia p?nz?gyi rendszer megbuktat?sa c?lj?b?l frankot hamis?tott, s a k?sz bankjegyeket a budai ferencesek rendh?z?ban ?l? Zadravecz p?sp?kn?l helyezt?k el egy l?d?ban, amelynek tartalm?r?l a p?sp?k nem tudott. A sajt? azonban belekeverte az ?gybe ?t mag?t is, s?t elterjedt az a h?r, hogy Zadravecz meg is ?ldotta a hamis?tott bankjegyeket (egy?bk?nt a hamis?t?k maguk t?nyleg k?ldet?sk?nt tekintettek munk?jukra, hogy bossz?t ?lljanak ez?ltal a franci?kon). Sz?mos b?r?l?, s?t mocskol?d? ?r?s jelent meg r?la. A b?r?s?g azonban Zadraveczet nem tal?lta b?n?snek, ?s a r?galomhadj?ratot folytat? lapok a b?r?s?gi d?nt?s ut?n s?lyos k?rt?r?t?st fizettek a t?bori p?sp?knek. K?s?bb, a kommunista rendszer propagand?ja Zadravecznek a t?bori p?sp?ks?gr?l t?rt?nt lemond?s?t is a frankhamis?t?si botr?ny k?vetkezm?nyek?nt ?ll?tott?k be, noha a p?sp?k nem ez?rt mondott le tiszts?g?r?l. Az igazi ok az volt, hogy besz?deit a M. Kir. Had?gyminiszt?rium cenz?r?zni akarta. Lemond?s?ban ?gy fogalmaz: ?V?lasszatok olyan p?sp?k?t, aki a ti ?zl?seteknek megfelel, s ha nyomogatj?tok, a trianoni tr?gyal? folydog?ljon bel?le.?
Lemond?s?t k?vet?en papi tev?kenys?get folytatott, pasztor?ci?s ?ton k?tszer j?rt Amerik?ban, egyszer a Szentf?ld?n. K?t p?sp?ki kinevez?st utas?tott vissza, mert nem l?tta kinevez?s?nek ?rtelm?t.
Zadraveczet a kolostorban t?bbsz?r felkereste a korm?nyz?, kik?rve v?lem?ny?t a politikai helyzetr?l.
Zadravecz ?s a ferences rendtagok p?ld?s magatart?st tan?s?tottak a v?szkorszakban, s zsid?k ezreit mentett?k meg a biztos hal?lt?l ? rendh?zaikban b?jtatva, ferences csuh?ba ?lt?ztetve ?s/vagy keresztlev?llel ell?tva ?ket.
1945-ben beid?zt?k a II. ker?leti rend?rkapit?nys?gra, letart?ztatt?k ?s k?t ?v b?rt?nre ?t?lt?k. 1947 tavasz?n szabadult. 1947 ?s 1950 k?z?tt a m?riagy?di ferences kolostorban lakott, 1950-ben a kolostor bez?r?sa ut?n Budapestre, a Lotz K?roly utc?ba, mostohaanyj?nak h?z?ba k?lt?z?tt.
1951-ben kitelep?tett?k, Homrogd ?s Als?vad?sz k?zs?gekben ?lt. 1953-t?l Pilisszentl?szl?n ?s a szomori pl?b?ni?n tengette napjait betegen, ?s gy?szban, ugyanis ?desanyja nem ?lte t?l a kitelep?t?s brutalit?s?t. 1955-t?l a zs?mb?ki pl?b?ni?n ?lt. Budapestr?l kitiltott?k, ?m ? ezt a kitilt?st semmibe v?ve mintegy harminc kispapot szentelt fel titokban, akiket politikai okokb?l, a b?kepapok feljelent?sei alapj?n t?vol?tottak el a teol?giai f?iskol?r?l. M?s egyh?zi szolg?latokat is v?llalt, a nyilv?noss?g kiz?r?s?val. A rend?rs?g itt is folyamatosan zaklatta, h?zkutat?sok alkalm?val elvitt?k prec?zen vezetett f?ljegyz?seit is, amelyek egy r?sz?t 1990 ut?n a rend budai kolostor?nak k?nyvt?ra visszakapta.
1965. november 13-?n hunyt el Zs?mb?kon. K?v?ns?ga szerint az esztergomi ferences templom kript?j?ban helyezt?k ?r?k nyugalomra. A temet?si szertart?son a kommunista rend?rs?g tilt?sa ellen?re sokan megjelentek. A szertart?st Szab? Imre p?sp?k v?gezte.
1996-ban rehabilit?lt?k, amikor a Budapesti N?pb?r?s?g ?ltal hozott h?bor?s ?s n?pellenes b?ntett miatti ?t?letet hat?lyon k?v?l helyezte a Legfels?bb B?r?s?g. - forr?s: WIKIP?DIA
?s szok?sunk szerint aj?nlunk valami ennival?t is : padlizs?n ?s hal ? l? filipp?n?