JĂł pĂĄr éve mĂĄr, mikor a kedvenc ruhaĂźzletem csinĂĄlt egy tĂśrzsvĂĄsĂĄrlĂłi estet. A koncepciĂł az volt, hogy francia kĂĄvéhĂĄzi hangulatot szeretnének teremteni, voltak kis szendvicsek, italok, és desszertnek piskĂłta. Mivel napkĂśzis nem voltam, ezért a piskĂłtĂĄrĂłl, ahogyan a muffinrĂłl sok esetben egy fojtogatĂł szĂĄraz tészta jut eszembe. Akkor se tĂśrtént mĂĄshogy, de be kellett lĂĄtni, hogy azok a hatalmas kockĂĄk mégis olyan hĂ­vogatĂłan néznek az emberre. És ha mĂĄr ott vagyunk és megcsinĂĄltĂĄk nekĂźnk miért is ne, elemeltem egyet. Egy egyszerĂť piskĂłta, benne meggybefĂľtt darabok, tetején porcukorral, és mégis annyira finom volt, és olyan desszertélmény, amire kĂśzel se szĂĄmĂ­tottam. Olyan jĂłl még nem esett piskĂłta mint akkor, de egyéb sĂźti is ritkĂĄn. AzĂłta a piskĂłta visszajĂśtt a szĂ­vembe, de most mégse az lesz. Felbuzdulva ezen a pozitĂ­v piskĂłtaélményen ez volt az a sĂźti, amit kb. piskĂłta gyanĂĄnt sĂźtĂśttem. HihetetlenĂźl egyszerĂť tészta, mégis dĂśbbenetesen finom volt. Persze elsĂľ alkalommal nem bĂ­ztam ebben, és felturbĂłztam egy kis mandulaaromĂĄval, amitĂľl néhol mĂťanyag Ă­ze lett, néhol kellemesen marcipĂĄnos, de be kellett lĂĄtni, hogy legjobb akkor lett volna, ha aroma nélkĂźl sĂźlt volna.

Ha egy sĂźti olajjal készĂźl, (mint ez is) akkor a receptek javasoljĂĄk, hogy kerĂźljĂźk az olivaolajat és egy ...

Folytatás a blogon ... homebisztro.wordpress.com/2014/02/24/...