Nem leszek vallásos életmódváltó
sponsored links
Itt és most szeretném rögzíteni, hogy nem fogok szektásodni a táplálkozási kérdéseket illetõen.
Nem leszek paleós, sem vega, sem dukanos, sem vércsoportos, sem ph-s, sem atkinsos, vagyis nem állok be egyik táborba sem, és nem kezdem elemezni, melyik élelmiszer-alapanyagban milyen méreg van.
Vannak sarokköveim, hogy mit nem eszem - amint mondtam: fehér liszt, cukor, fényezett rizs és krumpli, továbbá fontos pont, hogy hetente háromszor mozgok egy órát. Végül a Callanetics mellett döntöttem, aztán, ha kijön a jobb idõ, és talán addigra néhány kiló le is megy, újra futni fogok.
Az a tapasztalatom, hogy a különbözõ táplálkozástudományos kutatások (fõleg a brittudósoké) sokszor megragadnak részleteket, mint például a tojás koleszterintartalmát, elkezdenek ezzel riogatni, amire emberek sokasága mond le arról az alapélelmiszerrõl amely nagyon fontos vitaminokat és ásványianyagokat tartalmaz. Ez persze kiderül késõbb, de ha ma megkérdezünk 10 embert, hogy szerinte a tojással vigyázni kell-e a koleszterinszint miatt, úgy gondolom, minimum 8-an azt mondják, hogy igen. Pedig nem is.
Vannak felfedezések, amely alapján kidolgoznak egy módszert, laikus ember számára szavahihetõen alá is támasztják, aztán jön egy másik orvos, vagy kutató, és bebizonyítja, hogy az a bizonyos módszer mekkora hülyeség. Ilyenkor a laikus érdeklõdõ úgy érzi, mintha ping-pongoznának vele, mintha visszaélnének a jóhiszemûségével.
Márai írt Marcus Aurelius azon megállapításáról, hogy negyvenéves korára mindent tud az ember - megélte a szenvedélyeket, tapasztalta a természeti törvények állandóságát . Nos, ha maradéktalanul nem is értek egyet e két nagy ember állításával, mint negyvenéves, ez alapján feljogosítva érzem magam, hogy kijelentsem: leginkább belsõ meggyõzõdésünk szerint érdemes élni.
A Biblia nemes egyszerûséggel ezt mondja: Némely ember azt hiszi, hogy mindent ...
Nem leszek paleós, sem vega, sem dukanos, sem vércsoportos, sem ph-s, sem atkinsos, vagyis nem állok be egyik táborba sem, és nem kezdem elemezni, melyik élelmiszer-alapanyagban milyen méreg van.
Vannak sarokköveim, hogy mit nem eszem - amint mondtam: fehér liszt, cukor, fényezett rizs és krumpli, továbbá fontos pont, hogy hetente háromszor mozgok egy órát. Végül a Callanetics mellett döntöttem, aztán, ha kijön a jobb idõ, és talán addigra néhány kiló le is megy, újra futni fogok.
Az a tapasztalatom, hogy a különbözõ táplálkozástudományos kutatások (fõleg a brittudósoké) sokszor megragadnak részleteket, mint például a tojás koleszterintartalmát, elkezdenek ezzel riogatni, amire emberek sokasága mond le arról az alapélelmiszerrõl amely nagyon fontos vitaminokat és ásványianyagokat tartalmaz. Ez persze kiderül késõbb, de ha ma megkérdezünk 10 embert, hogy szerinte a tojással vigyázni kell-e a koleszterinszint miatt, úgy gondolom, minimum 8-an azt mondják, hogy igen. Pedig nem is.
Vannak felfedezések, amely alapján kidolgoznak egy módszert, laikus ember számára szavahihetõen alá is támasztják, aztán jön egy másik orvos, vagy kutató, és bebizonyítja, hogy az a bizonyos módszer mekkora hülyeség. Ilyenkor a laikus érdeklõdõ úgy érzi, mintha ping-pongoznának vele, mintha visszaélnének a jóhiszemûségével.
Márai írt Marcus Aurelius azon megállapításáról, hogy negyvenéves korára mindent tud az ember - megélte a szenvedélyeket, tapasztalta a természeti törvények állandóságát . Nos, ha maradéktalanul nem is értek egyet e két nagy ember állításával, mint negyvenéves, ez alapján feljogosítva érzem magam, hogy kijelentsem: leginkább belsõ meggyõzõdésünk szerint érdemes élni.
A Biblia nemes egyszerûséggel ezt mondja: Némely ember azt hiszi, hogy mindent ...