Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Narancsos farsangi maszkok és a fánk története röviden
sponsored links
Az én Anyukám (és én sem) csak farsangkor átok neki az ínycsiklandozó fánksütésnek. Mivel egy szép nagy család vagyunk, Anya üzemi mennyiségben lát hozzá akár a csörögefánkhoz, akár a sima szalagos változathoz. Meg kell jegyeznem nagyon profin mûveli ezt is a konyhában. Szóval én is nekiláttam a hétvégén és jó néhány változatot kipróbáltam. Egy csöröge fánkhoz hasonló gyors finomsággal rukkoltam most elõ. Akár a gyerekek farsangi buliján is megállja a helyét.
Elkészítési idõ: 30 perc sütéssel együtt
Hozzávalók 10 db "maszkhoz":
25 dkg liszt
1 db tojás
1 narancs leve
1 narancs reszelt héja
5 dkg porcukor
5 dkg vaj/ margarin
csipet só
késhegynyi sütõpor
Sütéshez: étolaj vagy zsír
Befejezésként: vaníliás porcukor
- Semmi ördöngösség. A lisztet átszitáljuk, hozzáadjuk a sót, a sütõport, porcukrot és a reszelt narancshéjat.
- Majd egy egész tojással, a felolvasztott vajjal, a narancs levével sima tésztát gyúrunk.
- Lisztezett deszkán maximum 0,5 cm vastagságú tésztát nyújtunk és tetszés szerinti formákat vágunk ki belõle.
- Akár sablont is rajzolhattok, de egy éles késsel is megoldható a forma kivágása.
- Kb. 3-4 dl étolajban aranybarnára sütjük mindkét oldalát a maszkoknak.
- Melegen tálaljuk vaníliás porcukorral meghintve! De akár lekvárt, különféle fõzött édes szószokat is kínálhatunk mellé.
Farsang és fánk története röviden:
Vízkereszttõl egészen hamvazószerdáig tart a hivatalos farsangi szezon. A nagy húsvéti böjt elõtt fejezik be. Ez már évszázadok óta így megy. Ebben az idõszakban intünk búcsút a télnek és a sötét, hideg idõszaknak. Eredetileg pogány ünnepnek számított a farsang, de végül megadta magát a katolikus egyházi is.
Magyarországon népszokásokkal tûzdeljük meg ezt az idõszakot. Nem csak játékokról kell, hogy beszéljünk, hanem ételekrõl. Mint például a kocsonya vagy a fánk.
A fánkhoz hasonló sült finomságot már II. Ramszesz,egyiptomi fáraó (I.e 1290-1224) sírján is láthattak. De a mediterrán népek is készítettek "egyenes" fánkokat még idõszámításunk elõtt.
Viszont receptekkel, nagyobb mennyiségben napjainkhoz hasonló édességek csak a 14-15. században indultak Európában hódító útjukra.
Több anekdota is ismert a fánk születésérõl, elterjedésérõl. Íme néhány:
"Az eset úgy kezdõdött, hogy egy bizonyos Krapfen nevû pék elhalálozván, mûhelyét özvegye vezette tovább. Nem volt könnyû az élete özvegy Krapfenénak, mindazonáltal továbbra is az õ pékségébõl került ki a legfehérebb, legfinomabb kenyér, a város legtávolabbi részébõl is elzarándokoltak érte az emberek. Ám egy napon valami okból a kenyér nem készült el idejében. A vásárlók közül ki üres kézzel, bosszúsan ment el, ki türelmetlenül várt, s cifrákat mondott....., mígnem a pékné végképp kijött a sodrából, és egy darab kenyértésztát, amit éppen a kezében tartott, valakinek a fejéhez akarta vágni.
Szerencsére rosszul célzott és a tészta nem az illetõ képén csattant, hanem a kályhán lévõ lábasba pottyant, amelyben zsír forrdogált. A váratlan következmény az lett, hogy a célját tévesztett tészta néhány perc alatt szép aranysárgára sült, s a véletlen jóvoltából megszületett az elsõ fánk, amit a bécsiek azóta is Krapfennak neveznek."
(Részlet Halász Zoltán Mesélõ szakácskönyvébõl)
" Marie Antoinette királyné (1755-1793),XVI. Lajos hitvese,egy kalandos karneváli éjszakán ismerte meg. A királyné a Tuilleriákban rendezett farsangi álarcosbálról megszökött, és álöltözetében elvegyült a tömegben, amely az utcákon kavargott. A sétálás közben megéhezett a királyné, s így egy mézeskalácsos mestertõl vásárolt egy fánkot, ami nagyon megízlett neki. Ezért az õt kisérõ lovagnak meg kellett vásárolnia az egész kosár tartalmát. A karnevál elmúltával a fánksütõt a palotába rendeltette, s elmeséltette a fánk receptjét. Ettõl vált a királyi lakomák kedvenc finomságává."
Forrás: http://www.somlovidek.hu/6/node/1639
"Magyar Elek Az ínyesmester szakácskönyvében így ír a farsang elengedhetetlen ?kellékérõl?: A farsangi fánk legyen könnyû, miként a hab és omlós, hogy szinte elolvadjon az ember szájában. A színe pedig legyen aranysárga. A derekán szabályos körben fehér cingulus vonuljon, amelyet köznyelven ranftlinak is neveznek. És forrón tálalják elénk farsang idején. Már javában az asztalnál üljünk, amikor sütni kezdik, s mihelyt elkészült belõle egy kisebb tálra való, azonnal adjuk be, a sütést pedig abba ne hagyjuk, mert biztos, hogy sürgõsen szükség lesz újabb szállítmányra. Ha netalán hûvös elõszobán kell keresztülhozni, ajánlatos letakarni fehér damasztkendõvel, mivelhogy ez a finom tésztaféleség egyáltalán nem áll jó lábon a hideggel. Akkor sem, amikor már megsült, akkor sem, amikor még nyers. Már a lisztjét is melengetni kell, a kovászát is óvni a hidegtõl, s mikor kiszaggatjuk, újra csak melegen kell tartani, hogy valamiképpen meg ne fázzék. Hogy végül a bõséges és ideálisan tiszta zsír, amelynek tetején úszniuk kell a belévetett nyers fánkoknak, szintén meleg, sõt jó forró legyen, bizonygatásra sem szorul azok elõtt, akik a farsangi fánk természetrajzát ismerik."
Forrás: http://www.hotdog.hu/anzixx/cikkek/a-farsangi-fank-tortenete
Gasztroblog Boldog Kuktától
Csipetnyi vidéki virtus, derûvel fûszerezve!