Bevallom, nem nagyon szeretem a hĂĄzi likĂľrĂśket (igazĂĄbĂłl a nem hĂĄziakat sem annyira... ). Ittam mĂĄr olyat, ami nem volt rossz, de gyakorta érzem rajta a tiszta szesz szĂşrĂłs Ă­zét, az meg nem olyan jĂł, szerintem. Az elmĂşlt évben viszont rĂĄkaptam a Limoncellora, ami egy olasz citromlikĂľr. Itt jelzem kedves ismerĂľseimnek, hogy aki az Amalfi tengerparton jĂĄr legkĂśzelebb, az legyen kedves hozni nekem egy igazit! TréfĂĄt félre téve. Itt volt ez a sok kezeletlen narancshéj, nem hagytam Ăľket kidobni, gyĂťjtĂśgettem Ăľket, majd lesz vele valami jelszĂłval. És egy részébĂľl végĂźl likĂľr lett a Limoncello mintĂĄjĂĄra, csak nem cirom, hanem narancshéjjal és nem tiszta alkohollal, hanem rum alapon. A mĂĄsik részébĂľl pedig kandĂ­rozott narancshéj. A kettĂľ egyszerre készĂźlt, némi ĂśsszefĂźggésben is egymĂĄssal, Ă­gy most egy helyre Ă­rom Ăľket.

Kb 0.5 liter (fehér)rumot egy befĂľttes Ăźvegbe ĂśntĂśttem és telepakoltam narancshéjjal. Majd egy hétig ĂĄztak Ă­gy egyĂźtt, mĂ­g végĂźl Ăşjra idĂľm lett foglakozni a dologgal. Ekkor a narancshéjakat kivettem az alkoholbĂłl és némi narancsos cukorsziruppal hĂ­gitottam, édesĂ­tettem, hogy végĂźl egy kellemesen édeskés, erĂľteljesen narancsos Ă­zĂť italt kaptam, de a ...

Folytatás a blogon ... eszterlancfoz.blog.hu/2012/03/25/nara...