Napok múlnak..
sponsored links
... jön egy újabb és megint egy újabb... és én már megint nem írom a blogot.
Most sincs más mentségem, mint az idõhiány, és ehhez most még az is párosul, hogy határidõs munka van és hát.. igen... aki ilyesmi közelébe ment már legalább egyszer, az pontosan tudja, hogy a határidõ az egyik legjobb múzsa... :)
Na, szóval, hogy mi történt az elmúlt napokban. Megvolt ugyebár a hajfestés, aminek, következtében én a vörösbõl majdnem feketébe mentem át... azóta már megmostam párszor és határozottan javul a színe... legalábbis én ezt akarom hinni...
Lassan végéhez érkezik az a bizonyos piros likõr, amit kb. két hete kezdtem....
Két, vagy inkább három hete megint magával ragadott az a fránya izé, ami az összes nagyobb bolt pénztárjánál elérhetõ... Maoam vagy mi a fene... ragacsos, olvadós rágó... a legnagyobb csomagot vettem meg pár hónapja... Nagy gyerekkori szerelem volt és amikor megint megláttam, jött velem.. Azóta túl vagyok egy ezzel a cuccal való majdnem megfulladáson, miszerint egyszerre kettõt kaptam be és azt hittem, hogy mire elfogy, eloszlik, elolvad én a saját nyálamtól fogok megfulladni... És azóta se tudtam lejönni a cuccról... a héten megvettem a következõt, aztán majd megint megveszem a következõt... gáz, de ez van.
Aztán, a Váriban behoztak egy új fagyit... áááááálom! Marokkói citrom a neve. Muszáj lesz itthon valahogy reprodukálnom, mert függõséget okoz. Fanyar citrom, mindez fûszeresen.. imádom!
A héten felfedeztem, a Keleti Károly utcában a ...