Nagyon rámjár a rúd
sponsored links
Nagyon rámjár a rúd
Nem elég, hogy a lumbágom, porckorong sérvem gyötör, s a köszvény a lábfejemet is megtámadta, két hete mindkét lábamon trombozis alakult ki. Emiatt már ki sem tudtam mozdulni a házból, a kutya nagy bánatára. A feleségem csak egy kis kört tesz vele, azt is pórázon.És hogy az örömöm teljes legyen, vasárnap arra ébredtem, hogy a az arcom fele iszonyatosan eltorzult. Tavaly áprilisban már volt egy allergiás élményem, akkor a felsõ ajkam, s az orr alatti rész nõvekedett többszörösére. A napot a Szt. Imre kórházban töltöttem étlen, szomjan, ahol össze-vissza szúrkáltak, intravénás injekciókkal és infuziókkal mulattam a napot, majd késõ este szabadultam.
Ellenségeimnek sem kívánom ezt az élményt. Gyenge idegzetûek ne nézzék meg a fotókat. Nagyon randa vagyok. Pedig ezek a fotók már a kezelés után készültek, amikor a daganat már a felére apadt. Mára már majdnem teljesen rendbejöttem. Rettegek, hogy mikor jön a következõ támadás. Az orvosok szerint akármikor újra kijöhet. S bár tudják, hogy mikre vagyok allergiás (pázsitfû, parlagfû, atka, kutyaszõr, kis mértékben, s ez elhanyagolható: tej), de hogy ezt a daganatot mi váltja ki, azt illetõen teljesen tanácstalanok. Akár gyógyszerek is okozhatják.
No, de fõ az optimizmus, a bloggolást, s a fõzöcskézést nem hagyom abba, rövidesen felteszem az újabb ...