Mézsör készítése házilag - házi méhsör, avagy a márc

2014-06-22

sponsored links

Már igen régóta gondolkodom azon, hogy a sok házi borunk után ki kéne próbálni a házi sörfõzést is. Erre idén kerül sor elsõnek, és ha már házi sörfõzés, akkor mi is lehetne az elsõ próbálkozás, mint a nagy múltú mézsör, vagy másként mondva a méhsör. Az interneten keresgélve azonban azt kellett tapasztaljam, hogy az állapot kaotikus, mert sok helyen a nagy mennyiségû méz és víz elegyének alkoholos erjesztésének magas alkoholtartalmú végeredményét nevezik mézsörnek, ami tévedés. Azok leginkább mézborok, ha pedig széndioxid is marad bennük, akkor gyöngyözõ mézborok.



A sör azonban, bár hasonló, mégis más dolog. A sör fõzéssel indul, majd egy nyílt elõerjesztést követõen teljesen légmentesen zárt tartályban (ez lehet bármilyen erjesztõedény), nyomás alatti utóerjesztéssel készül. Ezen felül a sörfõzés egyik alapvetõ kelléke a komló, ami a sörök megszokott ízvilágát adja.

Arra azonban számítsunk, hogy a házilag erjesztett mézsör íze egészen más lesz, mint amiket a boltokban lehet kapni. Azok nem is mézsörök, hanem mézzel ízesített almasörök, vagy éppen natúr sörök. A legjobbak a mézzel ízesített gyümölcssörök, amelyek gyümölcslé koncentrátumból készülnek természetes mézaroma (ez már önmagában vicc) hozzáadásával. Alkoholtartalmuk alig 2%, agyon vannak cukrozva, és még a széndioxidot is utólag adják hozzá a legtöbb esetben. Így aki azt a mûanyag ízt szereti, semmiképpen se álljon neki a ház mézsörnek, mert csalódni fognak. :-)

Akik azonban frászt kapnak azoktól a mûanyag italoktól, és vágynak a természetes ízekre és aromákra, bátran fogjanak neki, mert nem fognak csalódni. :-)

A mézsör vagy méhsör viszonylag alacsony alkoholtartalmú ital, melyet széles körben fogyasztottak mindenhol, ahol a méz hozzáférhetõ volt. Érdekesség, hogy a név méhsör formája igazából a germán meth-sör formából származik, nem a méh s rejtõzik benne. Bár gyakran keverik a márccal, a két ital nem azonos. Míg a mézsör sörélesztõvel erjesztett mézlé volt felfõzve, addig a márc gyakorlatilag szõlõtörkölyön (vagy más gyümölcsön) megerjesztett mézes levet jelentett, azaz nem más volt, mint mézbor. A márc szó etimológiája bizonytalan, talán köze van a murci szóhoz, aminek szintén kérdéses az eredete.

A középkori Magyarországon a búcsúk kedvelt üdítõitala volt: egy sajtár mézet két sajtár vízben felforraltak, csillagánizst adtak hozzá, majd erjesztették. Mind a mézsör, mind a márc elõállítása az Árpád-kori Magyarországon fontos tevékenység, a szolgálónépek által ûzött foglalkozások egyike volt, ami az udvar, a királyi udvarházak italellátásában játszott szerepet. A mézsör készítése végigkísérhetõ a középkor évszázadaiban, mint a sörfõzés egyik ága. A mézsör fogyasztása Magyarországon mára feledésbe ment, az 1800-as évek végének adatai is már csak Angliában, Skandináviában és a keleti szláv országokban említik meg.

Az Árpád-korból fennmaradt oklevelek említették a márcadót. 1138-ban II. Béla király is felsorolta adománylevelében a dömösi prépostsághoz tartozó 59 község adókötelezettségeit, mely "tartozmányok" között többek között évenként 175 akó mézsör is fel volt sorolva.

Nos, a fenti forrás szerint csak méz, víz és csillagánizs kell hozzá, de úgy gondolom, napjainkban már a sörök alapvetõ összetevõje a komló, aminek hiányában nem azt az ízt kapnánk, amit egy sörtõl elvárhatnánk. Ezért a klasszikus receptet annyiban módosítottuk, hogy adtunk hozzá némi komlót is, amit nem mi szüreteltünk. A közelünkben ugyanis nincs lelõhely. A gyógynövény boltokban azonban 20-30 grammos kiszerelésekben lehet kapni a szárított komlót aprópénzekért, így mi magunk is egy ilyen helyen vettük. A mienk 30 grammos volt, és 290 Ft-ot kértek érte.

A hozzávaló akácmézet pár napja rendeltük Lendvai Tibor méhész, apiterapeuta méhészetétõl, a Tibi Méztõl, mert már korábban is rendeltünk tõle, és termékeivel elégedettek vagyunk, hiszen kiváló magyar termelõi mézet és egyéb méhészeti termékeket kínál emberbarát árakon. Ami pedig ráadás, hogy még mennyiségi kedvezmény is van nála. Mi elégedettek vagyunk a Tibi Mézzel. :-)

Hozzávalók a házi mézsörhöz:
- 75 dkg akácméz (50 dkg + 25 dkg két részletben)
- 3-5 púpozott evõkanál szárított komló
- 1.5 dkg élesztõ
- 2-3 db csillagánizs
- 1 szelet hagyományos kenyér (vagy két szelet toast kenyér)
- 5 liter víz

Házi méhsör elkészítése:
Egy fazékban forraljuk fel a vizet (nálunk ez 2014.06.08-án történt meg). Amikor már rotyog, vegyük minimumra alatta a lángot. Mérjük ki egy edénybe az akácmézet, majd merõkanállal szedjünk ki a forrásban lévõ vízbõl fél liternyit. Teljes oldódásig kevergessük, majd öntsük vissza a fazékba. A komlót és a csillagánizst érdemes fûszerzsákba tenni, és úgy a vízhez adni, mert akkor nem kell majd szûrögetni. Én erre a célra a feleségemtõl elkért harisnya fejrészét használtam fel. Onnantól, hogy a fûszereket hozzáadtuk, forraljuk legalább fél órát, de az sem fog neki megártani, ha egy óráig fõzzük (mi két órán keresztül fõztük). Fedõt tegyünk rá, hogy ne váljon gõzzé az egész... :-)

A komló mennyiségéhez annyit fûznék hozzá, hogy nem szentírás. Ha többet adunk hozzá, akkor keserûbb sört fog eredményezni, ha kevesebbet, akkor édesebbet. A méz mennyisége pedig - annak cukortartalma okán - a végeredmény alkoholtartalmát fogja szabályozni. Több mézzel erõsebb lesz, de ennél kevesebbet semmiképpen se adjunk hozzá, mert akkor már nagyon gyenge lenne. Miután kellõ ideig fõztük, vegyük le a tûzrõl, öntsük át az erjesztõ edénybe (nekünk ez egy mûanyag vödör lett), majd hagyjuk lehûlni legalább 30-35 fokig. Ez azért fontos, mert az élesztõgombák e fölött a hõmérséklet felett már nem érzik jól magukat. Ennél az átöntésnél érdemes megmérni, hogy megvan-e még az öt liter, mert ha elfõtt egy része, akkor azt most lehet pótolni forró vízzel. Mi 5.5 literre öntöttük fel, mert a kenyér (amit mindjárt hozzáadunk az élesztõvel) is fog felszívni lét, és az alkoholos erjedés során is lesz minimális térfogatveszteség.

És akkor most jön az a rész, ahol igazándiból elkezdõdik a házi mézsör erjesztési szakasza. A kenyeret enyhén pirítsuk meg, majd az élesztõvel kenjük meg az egyik oldalát. A kenyereket tegyük a söralaplé tetejére élesztõs felével felfelé. Hogy miért pont élesztõs felével felfelé? Igazából fogalmam sincsen, így olvastam egy leírásban, de igazából szerintem ennek nincs jelentõsége. Hogy miért kell bele a kenyér? Nem kötelezõ beletenni, lehet csak élesztõt hozzáadni, de a kenyérben lévõ gabonák és a kovász kellemes felhangot kölcsönöznek a készülõ házi mézsörünknek.

Miután az élesztõs kenyeret beletettük, fedjük le egy konyharuhával, és tegyük szoba hõmérsékletû helyre, hogy szépen beinduljon az erjedés, majd hagyjuk így két napig. Mire eltelik ez a két nap, beindulnak az erjedési folyamatok a lében, aminek köszönhetõen zavaros lesz az egész. Ekkor még sem színre, sem szagra, sem pedig ízre nem hasonlít a sörre. A két nap elteltével azonban épp itt az ideje, hogy az addigra eléggé szétázott kenyeret kivegyük a söralaplébõl. Ha megtörtént (ezt mi 2014.06.10-én végeztük el), akkor takarjuk le ismét, majd hagyjuk még 2-3 napig így erjedni. Van ahol azt írják, hetekig kell nyíltan erjedni, de szerintem ez csak az elromlás esélyét növeli.

Pár nap múlva viszont - addigra már az illata kezd sör jelleget ölteni - áttölthetjük egy jól záró, nyomást jól tûrõ edénybe, ahol zártan fogjuk tovább erjeszteni (ezt mi 2014.06.13-án tettük meg). Mi erre a célra egy ötliteres PET palackot választottunk (többféle ásványvíz is kapható ilyen kiszerelésben), mert ezek a flakonok akár 8-10 bar nyomást is kibírnak, nyugodtan fejlõdhet odabent a széndioxid. Mielõtt áttöltjük ebbe a flakonba, vegyünk ki egy liternyit, és abban oldjuk fel a második adag (25 dkg) mézet, és így folytassuk. Arra azonban vigyázzunk, hogy amikor az odabent fejlõdõ széndioxid gáznak köszönhetõen megnõ odabent a nyomás, és kinyitjuk az üveget, intenzív habképzõdés veszi kezdetét. Így ha teletöltjük az üveget, akkor minden felnyitásnál a kifutást kockáztatjuk. Ezért mi nem töltöttük teljesen tele az üveget - ez a képen is jól látható.

Amikor megtelt az üveg, zárjuk le alaposan, és hagyjuk így. Az üvegben végbemenõ erjedési folyamatnak köszönhetõen a méz cukortartalma szép lassan alkohollá alakul. Ez a folyamat széndioxidot termel, ami ahogy nõ a nyomás, úgy oldódik bele egyre jobban a sörbe. Mivel azonban az élesztõgombák bizonyos nyomás felett leállnak, és nem dolgoznak tovább, naponta egyszer engedjük ki a felesleges gázokat az üvegbõl, majd zárjuk vissza. Ezt egy-két hétig tegyük meg minden nap, miközben néha egy szívószállal kóstoljunk bele. Amikor úgy érezzük, jó, akkor lepalackozhatjuk kisebb üvegekbe. A legjobb, ha üres sörösüvegekbe palackozunk, de ha nincs koronazárónk, akkor nem fogjuk tudni lezárni. Ez esetben használjunk fél literes PET palackokat (mi 2014.06.20-án palackoztuk).

Palackozás után 13-16 fokos helyiségben pihentessük még legalább 2-3 hétig. Ezt követõen jól behûtve fogyasszuk. A széndioxid tartalma valamelyest elmarad majd a boltban kapható sörökétõl. Ez azért van, mert azok más eljárással készülnek. Azokban már nincsen élõ élesztõgomba, le vannak szûrve többszörösen. Ezen folyamat közben veszít a saját széndioxid tartalmától, amit utólagos hozzáadással pótolnak palackozáskor. Így a bolti söröknek jóval magasabb a széndioxid tartalma. A korsóról készült kép közvetlenül a palackozáskor készült, azért zavaros még. A poszt legelsõ fotója a palackozást követõ második napon készült, addigra úgy letisztult a sör. :-)

A mi házi sörünk azonban kissé opálosabb lesz, ha csak nem állunk neki mi is többszörösen szûrögetni. Mi nem tettük, minket nem zavar, ha kicsit zavaros. Cserébe azonban tele van élõ élesztõgombákkal, amelyek jótékony hatással vannak az emésztõrendszerre, így akár még azt is mondhatnánk, hogy amellett, hogy házi sörünk közelebb áll a természetes dolgokhoz, még egészségesebb is bolti társainál... :-)

Mindenkinek kellemes házi sörfõzést kívánunk... :-)

Folytats a blogon ... eztfaldfel.blogspot.com/2014/06/mezso...

sponsored links

Keres?s