kép: Krumpli Béla

Amikor egyĂźtt fĂľzĂźnk, jellemzĂľen az étel karaktere hatĂĄrozza meg a mellé kĂ­nĂĄlt bort, az ilyen jellegĂť pĂĄrosĂ­tĂĄsokban, ha profik nem is, de mondhatni jĂĄrtasak vagyunk. Sokkal nehezebb egy adott borhoz fejben Ă­zeket tĂĄrsĂ­tani, egyrészt komoly Ă­zmemĂłria szĂźkséges, mĂĄsrészt konszenzus négy kĂźlĂśnbĂśzĂľ hozzĂĄĂĄllĂĄsĂş ember kĂśzĂśtt. 

Losonci BĂĄlint kĂźldetésének tartja, hogy elfeledett szĂľlĂľfajtĂĄkbĂłl készĂ­tsen kiemelkedĂľ borokat. Ilyen a mézesfehér is, mely a filoxéravész elĂľtt ismert fehér borunk volt, manapsĂĄg a népszerĂťbb fajtĂĄk mellett kevesen foglalkoznak vele. A bor friss, savakban gazdag, ĂĄsvĂĄnyos, illatĂĄrĂłl mindenkinek a zĂśld szĂ­n ugrott be. KortyolgatĂĄs, beszélgetés kĂśzben idézĂľdĂśtt fel a zĂśldalma Ă­ze, a kaviĂĄr pedig az ĂĄsvĂĄnyossĂĄg hangsĂşlyozĂĄsaként jutott eszĂźnkbe...

Folytatás a blogon ... gourmetstudio.blog.hu/2011/06/29/meze...