Mégis május
sponsored links
Akkor a kényszeres szünet után ma olyan imbisz, mint a legtöbb alkalommal, lesz rajta recept. Eddig még nem tört ki rajtam az igazi spárgaláz, pedig bõven lépdelünk már a májusban, és ez bizony merõben szokatlan nálam. Eddig egyszer készült fehér spárga eperrel, sonkával, újkrumplival, most pedig a zöld debütált, a hosszú elnevezés ne riasszon el majd senkit, az elkészítése végtelenül egyszerû. A kettõ nem nevezhetõ túl nagy számnak, de ki tudja, lehet hogy most majd mégis elkap a hév.
A mai változat igazából grillen sütve lenne az igazi, én legalábbis úgy képzeltem el, de a konyhánkban nem rakhatok tüzet, ha az erkélyen sütögetnék, akkor pedig nem hiszem, hogy túl nagy népszerûségnek örvendenék a környéken. Ha tudnak grillezni, akkor azért hajrá. A másik fontos alkotóelem a dióecet, ami most átvette nálam a paradicsomecet helyét a rangsorban, persze ennek az is az oka, hogy az utóbbiból már csak néhány csepp figyel az üveg alján. Ez a megállapítás a dióecet érdemeit nem csökkenti, a vinaigrette-ben is nagyon jól szerepelt, elõször gondoltam, hogy dióolajjal társítom, de...