Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Mákos nudli
sponsored links
Facebook bejegyzésem 2018. január 13-áról:
Éppen ma 11 hónapos a kislányunk. Ahogy közeledik az elsõ születésnapja, egyre többet jut eszembe, hogy Nagyi meghalt mielõtt õt láthatta volna. Pedig nagyon várta az elsõ dédunokáját. Tavaly január 8-án hagyott itt minket, Dorottya február 13-án született.
Gyerekkoromban sokszor töltöttük Nagyiéknál a hétvégéket. Ilyenkor mindig jött a kérdés: mit ennétek, mit fõzzek? De ezt nevetve kérdezte, mert pontosan tudta, mi lesz a válaszom: szombaton mákos nudli, vasárnap rántott hús, sült krumplival. Az esetek 97%-ában teljesült a kívánság (bár nekik már biztosan a könyökükön jött ki ez a hétvégi menü), a fennmaradó 3%-ban isteni sült húsokat, palacsintát, makarónit, töltött paprikát.... szóval sokféle finomságot kaptunk. De hiába a sok finom falat, a szombat nekem akkor is mákos nudli nap maradt. Egészen kicsi korom óta be voltam fogva segédkezni: sodortam a nudlikat, szitáltam a mákot. És betegre ettem magam belõle.
Amióta felnõttem, ritkán eszem mákos nudlit. Saját készítésût pedig szerintem talán egyszer ha ettem. Nem is próbálkoztam vele, hiszen ebben Nagyi volt a profi. Ma mégis nekiálltam. Persze csak áltattam magamat, hogy az enyém is lesz olyan finom mint az övé volt. Sem olyan finom, sem olyan szép nem lett. Hiába tudtam pontosan hogy mibõl mennyi kell bele, hogyan kell sodorni, vágni, kifõzni. Már az elsõ mozdulatoknál éreztem, hogy hiába. Szerintem Nagyi onnan fentrõl kacagott, és mondogatta, hogy "pedig hányszor...."!
Tavaly nem tudtam megsiratni. Az a nagymama akit én gyerekkoromból ismertem, a sok különféle betegségnek és a még több erre kapott gyógyszernek, kezelésnek "köszönhetõen" már réges-rég nem volt közöttünk. Sem fizikálisan, sem mentálisan nem õ volt már. Én az évek alatt már elköszöntem tõle. Tavaly januárban egy olyan nagymama hagyott itt minket, akinek már megváltás volt a földi szenvedés.
Biztos vagyok bele, hogy valahol itt van a közelünkben, pontosan tud rólunk mindent.
.... De azért mégiscsak megvárhattad volna a várva-várt dédunokád érkezését, Nagyi!!!
És akkor is megeszem a mákos nudlit, ha nem lett olyan szép és finom mint a Tiéd!
Múlt hétvégén, amikor megkérdeztem Imit, mit fõzzek, azt válaszolta: szombaton paradicsomlevest mákos nudlival, vasárnap húslevest rántott hússal. Hát nem aranyos? :) Visszarepített a gyerekkoromba ezzel a válasszal. Csak utólag gondoltam bele, hogy szombaton - vagyis pont a mákos nudlim napján - múlt egy éve, hogy nagyit örök nyugalomra helyeztük. Ugye hogy nincsenek véletlenek?
Az õ emlékére álljon itt a nudli receptje, bár pontos mennyiségeket nagyon-nagyon nehéz írnom, hiszen ezt Nagyi is "érzésre" állította össze.
Hozzávalók:
- 60 dkg öreg krumpli
- kb. 30 dkg liszt
- 1 nagyobb vagy 2 kisebb tojás
- 1 mokkáskanál só + 1-1 csipet a fõzéshez
- 1 csapott evõkanál lágy zsír
A tetejére:
- darált mák, porcukor, olvasztott vaj vagy zsír
A krumplit enyhén sós vízben héjában megfõzzük, leszûrjük és megpucoljuk. (Hányszor égette meg a kezem a forró krumpli!) Hagyjuk langyosra hûlni. A lisztet nyújtódeszkára szitáljuk, közepébe mélyedést készítünk, hozzáadjuk a zsírt, beleütjük a tojás(oka)t, beleszórjuk a sót és krumplinyomón áttörjük a tetejére a burgonyát. Alaposan összegyúrjuk. Lágy, de nem ragacsos, szépen formálható tésztát kell kapnunk, a liszt mennyiségével tudjuk szabályozni. Gömbbé formáljuk, picit pihentetjük.
Egy nagy fazékban feltesszük a vizet forrni csipetnyi sóval. Közben elõkészítjük a nudlikat fõzésre. A nyújtólapot vagy gyúródeszkát meglisztezzük. A tésztánkból lecsípünk egy kisebb darabot, hosszú hengerré sodorjuk a deszkán. Éles késsel kb. 2 cm-es darabkákra vágjuk, majd mindegyiken sodrunk még egyet a tenyerünk segítségével a deszkán. Áttesszük egy finoman lisztezett tálcára vagy ha van helyünk a deszkán is hagyhatjuk. (Nagyinak volt egy hatalmas tálcája, emlékszem mindig arra pakoltuk át a nyers nudlikat.) Addig ismételjük a mûveletet míg az összes tészta el nem fogy.
A lobogó forró vízbe eresztjük a nudlikat - ezt a mennyiséget kétszerre-háromszorra tudjuk kifõzni, mindig várjuk meg míg újra forrni kezd a víz - és megvárjuk míg feljönnek a felszínre. Ez után még 1-2 percig fõzzük és szûrõkanállal szedjük hõálló edénybe, amelyben elõzõleg kevés vajat vagy zsírt olvasztottunk meg. (Nagyinál szigorúan zsír került alá!) Forgassuk meg benne a tésztát.
Forrón tálaljuk, külön kínálhatjuk mellé a porcukorral elkevert darált mákot, vagy akár rögtön meg is szórhatjuk vele az egészet, ízlés szerint ki hogyan szeretné.
Nem is tudom, hogy gyerekkoromban, lehetett-e darált mákot készen kapni. Mi mindig egy réges-régi öntöttvas mákdarálón daráltuk frissen. Összehasonlíthatalanul más íze van így mint a zacskós, kész darált máknak! Persze manapság már lusta vagyok frissen darálni...
A fenti képeken a január 13-án készült nudlim látható. Múlt szombaton, 27-én sokkal szebbre sikerült, persze mire lefotóztam volna, elfogyott. Tanulság: gyakorlással újra elõ lehet hozni a régi tudást. :)