Miért nem fogyaszt a rendszeres és kiadós edzés?
sponsored links
Találtam egy érdekes cikket, kapcsolódik a böjthöz is. Ráadásul a saját tapasztalataim is alátámasztják az írottakat.
Már kétszer csináltam életemben olyan fogyókúrát, amikor is 5-6 hónap alatt 20-25 kg-tól szabadultam meg mindenféle edzés és plusz mozgás nélkül. (Lusta típus vagyok, hogy úgymondjam Churchill-i alkat. Igen, a jó kubait is naggyon kedvelem.) Csak az étrendemen változtattam, a jól bevált testkontroll szerint étkeztem. Vagyis szétválasztósan. És ettem kenyeret is, tésztát is, mindent.
Már kétszer csináltam életemben olyan fogyókúrát, amikor is 5-6 hónap alatt 20-25 kg-tól szabadultam meg mindenféle edzés és plusz mozgás nélkül. (Lusta típus vagyok, hogy úgymondjam Churchill-i alkat. Igen, a jó kubait is naggyon kedvelem.) Csak az étrendemen változtattam, a jól bevált testkontroll szerint étkeztem. Vagyis szétválasztósan. És ettem kenyeret is, tésztát is, mindent.
Nem a mozgás ellen beszélek, mert az nagyon jó, a testünk szeret mozogni. De a fittnessz-õrület csak divat, jó ha tudjuk. Amint a cikkbõl is kiderül: a mozgásnak édeskevés köze van a fogyáshoz. Az étrend átalakításának viszont annál több.
Elárulom tehát a tuti fogyókúra titkát. Jaj nem... árulnom kéne befõttesüvegben egy kis csillámport, zsírégetõ néven. Na jó, nem verek át senkit sem. Szóval. Végig kell csinálni, oszt ennyi a varázslat. Lefelé ugyanolyan gyorsan megy, mint fölfelé, hölgyeim s uraim. Aki nem hiszi, járjon utána. Azért csak járjon, mert most már tudományos tény: futni fölösleges. :) (Persze aki szeret futni, az nyugodtan csak fusson utána.)
"Az egyik lehetséges válasz röviden annyi, hogy vadászó-gyûjtögetõ õseinknek köszönhetõen szervezetünk energiafelhasználás szempontjából alkalmazkodott az élelemszerzés kiszámíthatatlan körülményeihez. Mivel õseink hol bõségesen el tudták látni az egész családot egy-egy sikeres zsákmányszerzõ út után, hol éhínséggel küzdöttek, szervezetüknek meg kellett tanulnia ?spórolni" az energiafelhasználással. Ennek eredménye, hogy nincs különbség a fizikailag aktív életmódot folytató népek és az elkényelmesedett, ülõ életmódot folytató nyugati társadalom emberének anyagcseréje, pontosabban napi kalóriaégetésének mértéke között.
Pontzer és munkatársai egy hónapot töltöttek a Tanzániában élõ hadza törzzsel, hogy elvégezzék az elsõ direkt méréseket a vadászó-gyûjtögetõ emberek napi energiafelhasználásáról. Több mint 300 férfit és nõt vontak be vizsgálataikba, akikkel egy különleges ? és roppant drága -, két ritka izotópot (a deutériumot és az oxigén-18-at tartalmazó) vizet itattak. Az úgynevezett "kettõsen nyomjelzett víz" eljárás lényege, hogy az alanyok vizeletmintájából kimutatható ezeknek az izotópoknak a koncentrációja, amibõl pedig kiszámolható a szervezet széndioxid-termelésének ? és ezáltal a napi energiafelhasználásának ? a mértéke. (Ezt a sztenderd és megbízható módszert használják a népegészségügyben is a napi kalóriaégetés mértékének megállapítására.)
A közegészségügyi szakemberek és az emberi evolúció kutatói sokáig úgy hitték, hogy vadászó-gyûjtögetõ õseink sokkal több kalóriát égetnek el napi szinten, mint az iparosodott társadalomban élõ modern ember. Ezzel a logikus és elfogadható felvetéssel magyarázzák a fejlett országokban jellemzõ elhízás kóros mértékét mondván, hogy az a sok el nem égetett kalória szép lassan, zsír formájában felhalmozódik. Úgy tûnik, ez az elképzelés kezd megdõlni. "Az egyik motivációnk az volt a hadza nép anyagcseréjének alapos vizsgálatával, hogy meghatározzuk az energiafelhasználás mértékének visszaesését és kiderítsük, nekünk, nyugatiaknak mik az ebbéli hiányosságaink" - írja Pontzer. "Más népek energiafelhasználását tanulmányozó kutatók eredményeit is alátámasztja, amire most fény derült. A közhiedelemmel ellentétben az emberek körülbelül ugyanannyi kalóriát égetnek el ? függetlenül a fizikai aktivitásuktól, ami magyarázatot adhat arra, hogy miért bukik meg a legtöbb, testedzésre alapozó fogyókúra? - fûzi hozzá a szakember.
A természetes szelekció célja, hogy minden egyes elégetett kalória pótlódjon. Azért fontos ilyen környezetben tanulmányozni az anyagcserében történõ változásokat, mert ma a legtöbb ember már nem vadon él, nem a szabadban kóborolva szerzi meg a napi betevõ falatot.
A hadza az utolsó vadászó-gyûjtögetõ életmódot folytató népek egyike, akiknek élete fizikailag igen megterhelõ; a nõk és a gyerekek is kiveszik a részüket a munkából, hogy megteremtsék maguk számára a megélhetéshez szükséges körülményeket. A férfiak kalóriák százait égetik el naponta vadászat során, amihez kiváló állóképesség szükséges, és a tét igen nagy, hiszen vagy õk zsákmányolnak a család vagy a törzs számára kiadós vacsorát, vagy õk maguk lesznek áldozatok.
A kísérlet alanyainak vizeletmintáit a Baylor College of Medicine laboratóriumában vizsgálták be. A mérések alapján kiderült, hogy a hadza emberek anyagcseréje semmivel sem különbözik a miénktõl. A hadza férfiak napi 2600 kilokalóriát fogyasztanak és égetnek el, a nõk pedig kb. 1900-at. Ezek az adatok pedig megegyeznek az amerikai és az európai emberek napi energiabevitelének és -felhasználásának mértékével. Pontzerék számításba vették az alanyok nemét, korát, testméretét és zsírszázalékát is és nem találtak semmilyen különbséget."
A cikk folytatása az Index Díványon, Brownie a szerzõ.