Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Mit olvastak dédanyáink? II. rész: Kalocsa Róza a családi boldogságról
sponsored links
Ezzel már nagyon régóta tartozom, fõleg Emilinek, aki többször is kommentelte, hogy türelmesen várja az elsõ rész folytatását...
Ezúttal nem folyóiratokban tallóztam, hanem olyan könyveket kerestem, amelyek a háztartástannal foglalkoznak. Minél régebbrõl, persze. A kutatómunkát a keszthelyi Festetics-kastély könyvtárában végeztem most is, mint már annyiszor, bár szomorúan kellett tudomásul vennem, hogy az igazgatóváltással együtt a kutatás feltételei is megváltoztak: most nem egy évre 1500 forint az engedély, hanem egy hónapra.
Egyébként nagyon buli már csak bejutni is oda, mert az ember megy a nézelõdõ múzeumlátogatók között a kastély folyosóján, majd egyszer csak belép a kordon mögé, és amikor minden szem rászegezõdik, eltûnik egy afféle rejtekajtón át.
Lépcsõházba ér, ott fölmegy amolyan cselédlépcsõ-szerûségen egy emeletet, aztán benyit egy másik ajtón, öreg faburkolatú termekbe ér, ahol faltól-falig, padlótól mennyezetig réges-régi könyvek sorakoznak. Ez a könyvtár nem az a könyvtár, amit a nézelõdõk megszemlélhetnek, ez itt, kérem egy kis titkos könyvtár. Nagyon szeretem az itt dolgozó könyvtárosokat (is), rendkívül segítõkészek, sõt, már nagyjából azt is tudják, mi az, ami engem érdekel. Egy baj van: kölcsönözni nem lehet, így a befogadható információ eléggé behatárolt.
Nos, amit most találtam, igazi kincs, ma ugyanolyan aktuális, mint dédanyáink, vagy inkább szépanyáink életében - 1890-ben adta ki ugyanis a Franklin-Társulat. Vicces, a hirdetését is megtaláltam a Vasárnapi Ujság 1890. évi, augusztus 3-i ...
Ezúttal nem folyóiratokban tallóztam, hanem olyan könyveket kerestem, amelyek a háztartástannal foglalkoznak. Minél régebbrõl, persze. A kutatómunkát a keszthelyi Festetics-kastély könyvtárában végeztem most is, mint már annyiszor, bár szomorúan kellett tudomásul vennem, hogy az igazgatóváltással együtt a kutatás feltételei is megváltoztak: most nem egy évre 1500 forint az engedély, hanem egy hónapra.
Egyébként nagyon buli már csak bejutni is oda, mert az ember megy a nézelõdõ múzeumlátogatók között a kastély folyosóján, majd egyszer csak belép a kordon mögé, és amikor minden szem rászegezõdik, eltûnik egy afféle rejtekajtón át.
Lépcsõházba ér, ott fölmegy amolyan cselédlépcsõ-szerûségen egy emeletet, aztán benyit egy másik ajtón, öreg faburkolatú termekbe ér, ahol faltól-falig, padlótól mennyezetig réges-régi könyvek sorakoznak. Ez a könyvtár nem az a könyvtár, amit a nézelõdõk megszemlélhetnek, ez itt, kérem egy kis titkos könyvtár. Nagyon szeretem az itt dolgozó könyvtárosokat (is), rendkívül segítõkészek, sõt, már nagyjából azt is tudják, mi az, ami engem érdekel. Egy baj van: kölcsönözni nem lehet, így a befogadható információ eléggé behatárolt.
Nos, amit most találtam, igazi kincs, ma ugyanolyan aktuális, mint dédanyáink, vagy inkább szépanyáink életében - 1890-ben adta ki ugyanis a Franklin-Társulat. Vicces, a hirdetését is megtaláltam a Vasárnapi Ujság 1890. évi, augusztus 3-i ...