Mindennapi kenyerünk

2018-01-30

sponsored links

Nem sok kenyeret eszünk. Mr. Kardos szokott szendvicset vinni magával a munkahelyére, s vacsorára egy zsemlét ketten megeszünk Nagylábbal, ha nem fõtt ételt készítek. Miután lassan fogy a péksütemény, s nem járunk minden nap boltba, egyre több bosszúság ért minket, hogy kiszárad, penészes lesz, szivacsos, a szöget be lehet verni vele és az íze sem az igazi. Már régebben kipróbáltam Hugh F. W. hamis kovászos kenyerét, s ennek mintájára készült már teljes kiõrlésû, rozsos és sima zsemle is. Na meg fõtt kifli, de ezt majd késõbb.


Hamis kovászos zsemle (kenyér) Hugh nyomán

a kovász:
250 g liszt - én most kenyérlisztbõl csináltam, a teljes kiõrlésûnél a negyede legyen teljes kiõrlésû
10 g élesztõ - én mindig frisset használok
325 ml víz

Ezt egy éjszakára, de legalább 6 órára folpackal lefedve szobahõmérsékleten tartom.

10 g só
250 g liszt 

kerül még bele. Összegyúrni, keleszteni, 250 fokon sütni lsiztezett sütõlemez úgy, hogy a sütés elõtt a sütõlemezt felforróstíjuk a sütõben 5 perc alatt, majd meglisztezzük, ráejtjük a zsemlét/kenyeret, megspricceljük hideg vízzel - ettõl ropogós lesz a héja - és készre sütjük.


Próbálják ki, megéri!

Folytats a blogon ... belvarosikonyha.blogspot.com/2018/01/...

sponsored links

Keres?s