MINDEN, AMIT A KÁVÉRÓL TUDNI ÉRDEMES
sponsored links
- sorozat azoknak, akik képtelenek lemondani róla ?
De miért is kellene lemondanunk róla?
Elképzelhetetlennek tartod a reggelt egy illatosan gõzölgõ kávé nélkül? Szó szerint erõt, és energiát önt beléd, - nélküle zombiként közlekednél egész álló nap?
Nos, akkor ez a cikksorozat Neked szól!
Tudj meg minél többet a kedvencedrõl!
---------------------------------------------------------------------------------------------
1. rész: Egy kis kávé-történelem
Mondák, és legendák, mítoszok végeláthatatlan sora
Napjainkig sem sikerült biztosan tisztázni a kávé felfedezésének mikéntjét, kizárólag csak régi legendák, és elbeszélések állnak rendelkezésünkre róla.
Egyes kutatók egészen az Ószövetségig nyúlnak vissza ? szerintük a kávébab volt az a ?száraz füge? amit Abigail adott Dávidnak, és Boáz Ruthnak. Más feltételezések szerint a kávé azonos a spártaiak ?fekete italával?, de a híres olasz utazó, Petrus de Valle írásai alapján a kávé a trójai háború idejébõl származik. További elméletek nyomán a Homérosz Odüsszeiájában szereplõ ?varázsos szer?, mely minden bajra feledést hoz, a kávé volt.
Az egyik legrégebbi feltevés szerint Gábriel arkangyal közvetítésével- Allah nyújtott át egy csésze gyógyító italt Mohamednek, mely fekete volt, és miután a Próféta elfogyasztotta,olyan fiatal erõt öntött bele, hogy negyven férfit legyõzött.
Egy másik monda Omar Dervisrõl szól, aki betegeket gyógyított az imáival, de elûzték a szülõvárosából, Mokkából, és egy barlangban kellett bujdokolnia. Omar egy nap egy gyönyörû énekes madarat látott egy fa tetején, de mikor meg akarta fogni, csak bogyókat talált a fán. Ezeket leszedte, és mivel már az éhhalál fenyegette, megfõzte magának. Miután elfogyasztotta, teste felfrissült. Mokkából követték gyógyítójukat a betegek ? velük is megkóstoltatta az italt. Csodával határos módon mindenkit meggyógyított, aminek a híre eljutott a mokkai királyhoz is, így Omar dicsõségesen visszatérhetett, majd a város védõszentje lett.
Egy másik mese szerint Kr. e. 300.ban egy etióp pásztor észrevette, hogy ha a kecskéi egy bokor ?az akkor még ismeretlen kávécserje - piros bogyóiból esznek - sokkal élénkebbek lesznek. Tapasztalatait elmondta a közelben élõ szerzeteseknek, akik kísérletezve a magok megpörkölésével ? ízletes italt állítottak elõ belõle ? aminek a fogyasztása segítette õket az ébren maradásban a hosszú imádságok alatt.
Egyes feltételezések szerint a kávét eleinte nem itták, hanem ették. Az ugandaiak, ha hosszú útra keltek, állítólag szárított kávészemeket rágtak (úgy gondolták, hogy ettõl erõre kapnak.
Honnan származik a kávé?
Amint láthatod, a kávé konkrét eredetét homály fedi ? egy azonban bizonyos: a kávécserje egy etióp tartományból, Kaffából származik. Innen terjedt el Jemenbe, Perzsiába, Arábiába és Egyiptomba, majd idõvel Európában, majd világszerte. A növény tudatos termesztése a mai Jemen területén kezdõdött el idõszámításunk szerint 575 körül. Ezen a területen a kereskedelmi élet központja Mocha nevû kikötõváros volt, ami kiinduló pontja lett a kávé világhódító útjának, és eredete az itthon is ismert ?mokka? kifejezésnek.
Volt, amikor tiltották a fogyasztását
Bár manapság a mindennapjaink szerves része,- már-már rituáléja ? a kávéfogyasztás, voltak történelmi idõszakok, amikor ellenezték, és tiltották a fogyasztását, mert méregnek, és bûnös cselekedetnek tartották azt.
- Mekka, 1511: az akkori mekkai kormányzó a kávéról azt hitte, hogy olyan, mint a bor, azaz részegséget okoz. Emiatt kikérte két tudós véleményét, is- akik hírnévre törekedve -, azt állították, hogy a kávé, mint a bornak a pótléka, a Koránban meg van tiltva, ártalmas az egészségnek és a hívõk lelki nyugalmának; behozatala óta a mecsetek üresen állnak, ellenben a kávéházak zsúfolásig megtelnek, valamint a kormányzó halhatatlan érdemeket fog magának szerezni a kávéital eltiltásával. A kormányzó emiatt megtiltotta a nyers kávé árusítását, és a kávé használatát az otthonokban és a kávéházakban. Házkutatásokat tartottak, a tilalmat megszegõket megbüntették és a náluk talált kávét nagy rakásokba gyûjtve nyilvánosan elégették.
- Olaszország, XVI. század: a papok a kávét az ?Ördög italának? titulálták, s emiatt a keresztény hívõiknek ellenezték annak fogyasztását. Azonban VIII. Kelemen pápa megvizsgálta a kávé körüli tilalmat, és azt mondta: ?Ez a sátán itala annyira finom, hogy kár lenne, ha a hitetlenek kizárólagosan használnák.? A legenda szerint késõbb megkeresztelte az italt, és világszerte elismerte az italt a katolikusok számára.
- Konstantinápoly, XVI. század: Konstantinápolyban 1554-ben állították fel az elsõ bódékat, innen árusították a kávéitalt. Ezekbõl lettek késõbb a kávéházak. Amint a kávéházak megteltek látogatókkal, a mecsetek üresen maradtak, emiatt a templom szolgái ellenezték a kávét. Kérvényt nyújtottak be a muftihoz, hogy minél elõbb tiltassa be a kávé fogyasztását. A mufti törvényben tiltotta be a kávét. A kávéházakat bezárták és a szultán, Ahmed Chan, halálbüntetést szabott a kávéivókra s mindent elkövetett, hogy rendeletei szigorúan és pontosan végrehajtassanak.
- Svédország, 1746: Svédországban nemcsak a kávét, de a kávéhoz kapcsolódó eszközök, csészék használatát is tiltották. III. Gusztáv király utasítására a halálbüntetésre ítélt foglyoknak kávét kellett inniuk orvosok megfigyelése alatt, akik feljegyezték mennyi kávét kell elfogyasztani, ahhoz hogy valaki belehaljon.
- Poroszország, 1777: Az egyik leghitelesebb kísérlet a kávé visszaszorítására, II. Frigyes porosz király nevéhez köthetõ, aki kiadott egy kiáltvány a sör javára.