Mikor a kísértés gyõz..

2012-05-21

sponsored links


A hétvégén rengeteg idõm volt, mert Múzs nagyon dolgozott, ki sem lehetett robbantani a monitor mögül. Igyekeztem hát elfoglalni magam, s olyan dolgokat csinálni, amiben õ egyébként sem venne részt szívesen. Elmentem hát piacra. Elterveztem, hogy miket fogok fõzni hétvégén és a hét elején, s azokhoz bevásároltam némi zöldséget, gyümölcsöt.
Tavasz van, s ez jól látszik a kofák kínálatán is: friss sárgarépa, petrezselyem, újburgonya, zöldhagyma, új fokhagyma - na ennek nem bírtam ellenállni - spárga és még sorolhatnám a tengernyi áruféleséget. Egyszer csak elkapott a kísértés. Ahogy álltam a sorban, a paprika és paradicsom láttán összefutott a számban a nyál, s közben lelki szemeim elõtt megjelent egy kondér gõzölgõ, friss lecsó. Nagyot nyeltem, s bár meglehetõsen drága most a paprika és paradicsom, vettem pár darabot, s szombaton az volt az ebédünk.
Lecsót mindenki tud készíteni, nagyjából ugyanazt értjük alatta, s mégsem lehet két egyformát enni belõle. Aputól mindig kérünk, ha találkozunk, Hildus tojással csinálja, én meg úgy, ahogy eszembe jut: gombásan, tojásosan, natúran, virslivel, szafaládéval, kolbásszal, nagyjából bármivel, a rizses lecsó azonban kikerült a listáról. Az egyik nagy kedvencem a tejfölös változat, amit még egyetemistaként egy kedves, szabolcsi  évfolyamtársamtól tanultam, most azonban nem ez készült.

Lecsó, ahogy én készítem

8 db paprika
2 db paradicsom
1 db vöröshagyma
3 szelet apukám féle füstölt szalonna ...

Folytats a blogon ... belvarosikonyha.blogspot.com/2012/05/...

sponsored links

Keres?s