sponsored links

MĂĄr hetek Ăłta - na jĂł, egy hete - az jĂĄr a fejemben, hogy egy jĂł francia hagymaleves kéne meg valami egyszerĂť sĂźtemény mellé. Persze ami Ăşgy illik a hagymaleves egyszerĂťsége és olyan igazi vidékiessége mellé.
Hagymaleves ugyan nem volt, ĂĄllĂ­tĂłlag késĂľn szĂłltam (???), de a valami egyszerĂť sĂźtemény meglett.
Ugyanis arrĂłl beszélgettĂźnk, hogy mit csinĂĄlnĂĄnk, ha egy tanyĂĄn élnénk, milyen ĂĄllatot kéne tartani, milyen nĂśvényeket Ăźltetni. Mennyi lenne az ideĂĄlis, annĂĄl tĂśbbet nem érdemes stb. Ezzel jĂłl elment az idĂľ, a levest leszavaztĂĄk, a sĂźteményt nem nagyon merték, az az igazsĂĄg. És nem is szĂłltak bele, ez se ĂĄltalĂĄnos. Teljesen rĂĄm hagytĂĄk.
Lett is egy galette, mi lehetne ennél egyszerĂťbb és vidékibb. LegalĂĄbbis ahogy én elképzelem a vidékiességet. Semmi sallang, egyszerĂť hozzĂĄvalĂłk, lehetĂľleg olyanok, amik a kertben is fellelhetĂľk. NĂĄlunk meg fellelhetĂľ a fĂźge.
No meg a vaj (az nem a kertben), amelyet pont ma sikerĂźlt készĂ­teni a nagyon zsĂ­ros tejszĂ­nbĂľl, ami ĂśsszegyĂťlik a hĂĄzhoz hordott hĂĄzi tejbĂľl. Méz meg még a mĂşltkor kerĂźlt a szomszédbĂłl. Illetve vettĂźk.
És persze semmi bonyolult elkészĂ­tési mĂłd.