Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Melengetõ fuszulyka
sponsored links
Virágának illata szerelemre késztet, szeplõ ellenszere, van fojtó, galamb, here, ugráló, viszketõ és a legerõsebb mérgeket készítették belõle régen. Hogy mi ez? A bab. Szinte minden fajtája mérgezõ, azonban az étkezésre használt Phaseolus fajták méreganyagai szerencsére a fõzéssel elbomlanak. A földmûvesek régen minden "fészekbe" 4 magot vetettek: egyet a varjaknak, egyet a csókáknak, egyet hogy elrohadjon, és egyet hogy növekedjen. A virágzó lóbabmezõ illatának Angliában szerelemserkentõ hatást tulajdonítottak.
A magyar nyelv több mint hetven különféle babot ismer. A veteménybab, népiesen paszuly, paszulyka, fuszulyka Amerikában õshonos növény. A legrégebbi leletek 8-10 ezer évesek, perui és mexikói ásatásokból kerültek elõ. Európába elõször az 1530-as években került a kezdeti globalizációval, azaz Colombusz Kristóf hajóival, késõbb a többi kontinensen is megjelent. A finomra õrölt bablisztet Plinius szerint már a rómaiak is használták a kenyér szaporítására. Szerepel a bab "Az ezeregyéjszaka meséi"-ben is. Európában lisztjét egy idõben étkezésre majd a gyógyításban is használták. Belgiumban a hántolatlan magvakból õrölt liszt a sörgyártásban malátapótló volt. Nagy fehérjetartalma miatt erõs ragasztók gyártásához is használtak bablisztet. Fontos élelmiszernövény Olaszországban, Japánban édességeket is készítenek belõle, míg Indiában a magvait pörkölve fogyasztják, mint a földimogyorót.
A mag 40-50% keményítõ mellett 22-35% fehérjét tartalmaz ezért tápértéke nagy. Magas a nitrogén, kén, vas és ...