Megint ezek a csehek
sponsored links
Sajnálom. Lehet, unalmas már nektek. Mi nem tudjuk megunni. Újra és újra Csehország. (A szomszéd kertje mindig zöldebb?)
És valószínûleg sosem fogjuk megunni, hogy már megint sült csülköt kell ennünk, knédlivel, vagy kacsát lilakáposztával, a jobbnál jobb szöttyös-káposztás-knédlis húsokról már nem is beszélve. Ahol nem lutri beülni bárhová enni és ahol minden sarkon sörfõzdébe botlunk. És ahol már kacérkodtam a gondolattal, hogy édesvízi halat egyek!
Most csak pár napra ugrottunk ki, hogy felfedezzük az ország délnyugati csücskét. Nevezhetjük szezonnyitó bemelegítésnek is. Már említettem, hogy szeretjük bepakolni fél életünket a kék csodába, ahol a konyhánk egy kosárkába belefér. Most sem volt ez másként.
Az utazás gasztronómiai vonatkozásait tekintve (is) ismét gazdagabbak lettünk néhány tapasztalattal. És remélhetõleg a fõzési kedvem is visszatér, aminek a hiánya az utóbbi idõben a hallgatásomat okozta.
A jó idõ igencsak kedvezett a grillezésnek és hirtelen ötlettõl vezérelve rácsra dobtuk a pár napja a hûtõben pihenõ és lassan elindulni vágyó hermelínünket. Nem újdonság, mások is biztosan szoktak camembert grillezni, nekünk mégis nagy élmény volt. A kérge szépen megsült, belül szétolvadt, a paprikás kéreg pedig egy-egy falatnál csípõs meglepetéseket okozott.
Kóstoltam végre krumplis knédlit, amit remélhetõleg hamarosan itthon is reprodukálok majd.
Érdekes élmény volt a svíèková, azaz marhabélszín tejszínes ...