Meggy befõtt
sponsored links
Két félét készítettem két féle módon.
Kimagoztam a meggyet, minden üveget szorosan megtöltöttem meggyel, minden üvegbe raktam két kanál cukrot, vagyis raktam volna de mivel mi nem eszünk meg nagy üveg meggyet egyszerre, és csak megromlana én mindig kis üvegekbe teszem, bármirõl is legyen szó. Tehát osztottam, ezután felengedtem vízzel, mindegyikre egy késhegynyi szalicil és rázártam a kupakot. Lábosba raktam, háromnegyedig engedtem vízzel és elkezdtem melegíteni. Bugyognia kellene az üvegben a lének.
Nos! Nem szeretem a kupakos megoldást, mert nem látom ha penészedik a meggy. Az üvegekben nem akart a szirup gyöngyözni sem, így kb. másfél órás fõzés után lezártam. Lesz ami lesz alapon, ha megint felforr, jövõre marad a fagyasztásos változat.
Meglepetésemre, egy kivételével kihûléskor az üvegekben vákuum keletkezett. Ezt ugye úgy nézzük meg, ha a kupak tetejét benyomjuk nem kattog.
A másik féle: Leszáraztam, de nem magoztam ki a meggyet, üvegekbe töltöttem és felöntöttem vízzel.
Ezután kiöntöttem a vizet, hozzá raktam a cukrot és ezt forraltam fel. Ráöntöttem a meggyre és szalicilt raktam a tetejére. Elvileg ez így elég is lenne, ha száraz dunsztba rakom, de én megint lábosba raktam, melegítettem és melegítettem, érdekes hangok jöttek, néha azt hittem felrobban valamelyik üveg, de túléltük.
Közben utána olvastam, hogy a lábasban lévõ víz forrásától 20 percig kell fõzni. Szuper gondoltam ez meg is volt, többszörösen.
Ha ügyes voltam eszünk télen saját meggybefõttet.