Az egyesület borászai (Fotó: Geönczeöl Attila)
Ünnepélyes keretek között alakult meg január 20-án Budapesten a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete. A tizenkét alapító taggal létrejött egyesület célja az anyaországon kívüli magyarok által lakott borvidékek szõlõ- és borkultúrájának fejlesztése, a hagyományok felkutatása és megõrzése.

?A Kárpát-medence-szerte tevékenykedõ borászok közös kezdeményezése az egyesület létrehozása. Célunk a borászok szervezett együttmûködésének elõsegítése a Kárpát-medencében. Elsõsorban a közösségfejlesztést, valamint a borászok és borvidékek kölcsönös bemutatkozását segítjük elõ? ? tájékoztatta a Felvidék.ma-t Geönczeöl Attila  garamkövesdi borász, a Külhoni Magyar Borászok Egyesületének fõtitkára.

Az egyesület tagjai a határ túloldalára került egykori magyar borvidékek meghatározó borászai. Geönczeöl Attila mellett a Felvidéket a bélai Bott Frigyes és a kürti Sütõ Zsolt képviseli. Az alapítók között vannak erdélyi, kárpátaljai, délvidéki, érmelléki, illetve lendvai borászok is.  A Külhoni Magyar Borászok Egyesülete elnökévé Maurer Oszkár délvidéki borászt választották.

Mint a fõtitkár elmondta: a Kárpát-medence borászatának feltérképezése, népszerûsítése, illetve a külhoni borvidékek fejlesztésének támogatása is a feladatok között szerepel. ?Mindehhez elengedhetetlennek tartjuk a szigorú értelemben vett szakmai fejlesztéseken túl a gazdasági, turisztikai, kulturális és oktatási eszközök bevonását. A Kárpát-medence borvidékeinek, borászati vállalkozásainak megerõsödése, önfenntartóvá válása erõsíti a lokálpatriotizmust, a magyar identitást, a külhoni magyarság életerejét és önbecsülését? ? hangsúlyozta.

A borszerzõdés Földmûvelésügyi Minisztérium, Budafok-Tétény Önkormányzata és a Külhoni Magyar Borászok Egyesülete között (Fotó: Geönczeöl Attila)

Borszerzõdés a Kárpát-medence borvidékeinek fejlesztéséért

A szombati nap nem csupán az alapító okirat aláírásának jegyében telt. Az egyesület jogi személyként borszerzõdést írt alá a Földmûvelésügyi Minisztériummal és Budafok-Tétény Önkormányzatával. Az úgynevezett II. Borszerzõdés legfontosabb pontja a Kárpát-medence borvidékeinek fejlesztését célzó Schams Ferenc Terv kidolgozása.

Az eseményen tartott beszédében Gál Péter, a Földmûvelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára a szerzõdés aláírásának kapcsán a közösségépítés jelentõségét hangsúlyozta. Mint mondta, a dokumentum aláírásával a szakemberek az összefogás és az együttmûködés mellett tették le a voksukat.

A borszerzõdés többek között magában foglalja a szakmai együttmûködést a közös tudásbázis kialakítása érdekében. A Schams Ferenc Terv keretében meghatározzák a közös stratégiai célokat és feladatokat. A szerzõdés igazolja továbbá, hogy a magyar állam támogatja a kezdeményezést ? jegyezte meg a felvidéki szakember, majd hozzátette ? a szerzõdés értelmében tevékenységüket összhangba hozzák a magyar kormány átfogó határ menti gazdaságfejlesztési programjával, melynek köszönhetõen a külhoni magyar borászok fejlesztési támogatáshoz juthatnak.

A Kárpát-medencei borászoknak már korábban is  szerveztek szakmai találkozókat Budafokon. A  most megalakult egyesület a partnerszervezetekkel közösen továbbviszi és fejleszti a Budafokon megvalósuló Kárpát-medencei Borászok Találkozója elnevezésû rendezvény hagyományait és szellemi örökségét ? mondta végezetül a fõtitkár.

forrásom a http://felvidek.ma/2018/01/megalakult-a-kulhoni-magyar-boraszok-egyesulete/