Meg vagyok még:)
sponsored links
Igen, itt vagyok, nem vesztem el teljesen. Nagyon köszönöm a kitartást az újra és újra benézõ embereknek és köszönöm a hozzászólásaitokat, amikre mindeddig nem érkezett válasz.
Igen sûrû két hetet tudhatunk a hátunk mögött a családdal. Túlzottan nem is szeretném részletezni. Legyen elég annyi, hogy a karácsony felé támasztott "semmi negatív nem történhet" hozzáállásom ezen a karácsonyon atomjaira hullott. Volt itt minden amit egyébként is utálok 39,7 C-os láztól elindulólag a hányásig, hasmenésig, levertségig, szótlanul magunk elé bámulásig. Egy szó mint száz másfél hétig mindent csináltunk csak nem a karácsonyi hangulatot élveztük, de azért dec. 30-án már kezdtük elhinni, hogy végre senkinek nem lesz semmi baja:) Mint utólag kiderült a faluban élõ gyerkõcös családok mintegy 80%-át szintén letarolta ez az "édes" vírus.
Az egyetlen nem hátrányos oldala ennek másfél hétnek annyi volt, hogy most nem kell küzdenünk a karácsonykor felmászó párnácskákkal. Bár engem (egyedül) a betegség kihagyott, lelkileg pont annyira vágott padlóra ez a néhány nap, hogy csak a létfenntartásnak megfelelõ mennyiségû ételt erõltettem magamba.
Azt hiszem nem árulok el nagy titkot azzal, hogy gasztronómiailag nem igazán alkottam maradandó dolgokat. A nürnbergi mézeskalácsom csupaszon maradt, pedig Gesztenyének hála végre ostyalapok is kerültek alá, a mézeskalácsok sem ...