Megint felkerekedtünk, most Anyuval mentünk. Nem volt kedve kerekítõre menni, ezért meg is beszéltük, hogy a héten helyette kirándulunk. És ha kirándulunk, legyen hasznos is. Mondtam nekem végül is mindegy, csak ne az én kicsi kocsikámnak kelljen végig döcögnie az úton. Bárkit elviszek, csak ne az én kocsimmal.

MegĂŠrkeztĂźnk, Anita nagy iramban elindult, ĂŠs ugyan ilyen gyorsan kezdĂľdĂśtt a "fĂĄj a lĂĄbam, nem tudok sĂŠtĂĄlni, vegyĂŠl fel" c. fejezet. NĂŠha feltalĂĄlta magĂĄt valamivel, akkor jĂśtt magĂĄtĂłl.   AnyĂĄm is jĂłl bĂ­rta a sĂŠtĂĄt. BĂĄr mondtam neki ne kezdjen el gyĂťjtĂśgetni, sĂŠtĂĄljunk, majd vissza felĂŠ. De gondolhattam volt, mintha a falnak beszĂŠlnĂŠk. Sosem ĂŠrtjĂźk meg egymĂĄst, ezĂŠrt nem is osztok meg vele semmit az ĂŠletembĂľl. (Azt sem tudja, hogy blogot Ă­rok az ĂŠletĂźnkrĂľl. Nem akarom, hogy tudjon rĂłla, faggason, kĂŠrdezĂľskĂśdjĂśn hĂźlyesĂŠgeket, lĂŠnyegtelen dolgokat.) Most belelĂĄthatott ĂŠletem egy rĂŠszĂŠbe, lĂĄttam is hogy ĂśrĂźl, de mĂĄr azt tervezi, hogy jĂśvĂľ hĂŠten is oda megyĂźnk. Na, ezt nem akarom, ez az ĂŠn szabadsĂĄgom, bĂĄrmilyen ĂśnzĂľnek is tĂťnik. Nem bĂ­rom, ha valaki rĂĄm akaszkodik. Megfulladok. (akit meg ĂŠn akarok, azt meg ĂŠn nem ĂŠrdeklem, hĂĄt ilyen ez a szaros ĂŠlet).