sponsored links

ApĂĄm mindig azt mondja: Az aggĂĄly és a kétely a jĂł szakĂĄcsok fĂľ ellenségei. A szuflé vagy megdagad, vagy nem. Sehogy sem lehet beleavatkozni. Jobb ha az ember leĂźl és vĂĄr, hogy mi lesz a vége.


Minek nevezzelek te szépség? Szuflénak? Pudingnak? Vagy csak rakott kenyérnek? Tényleg nem tudom. Azt hiszem, nem igazi szuflé, az angolok viszont kenyérpudingnak hĂ­vjĂĄk. Mindegy is, ha finom. És ha hisztek nekem ha nem is, a legjobb dolog, ami maradék szikkadt kenyérrel tĂśrténhet. Egyébként ez még a mĂşlt szombati bulirĂłl megmaradt kilĂłs darabbĂłl készĂźlt. Semmi sem vész kĂĄrba, csak ĂĄtalakul. :)

A maradékfelhasznĂĄlĂłs receptekkel mindig bajban vagyok, nagyon nehéz mennyiségeket megadni, mert inkĂĄbb érzésre rakja Ăśssze az ember lĂĄnya, mintsem pontos recept alapjĂĄn.

A jénait kivajaztam jĂł vastagon, és elég kĂłcosan belerakogattam a kenyérszeleteket, rĂĄdobtam a mazsolĂĄt, tĂşrĂłt. HĂĄrom tojĂĄst felvertem, reszeltem bele citromhéjat, tettem bele valĂłdi ...