Mazsolás buci
sponsored links
Zenekari útravalónak szántam. Péntek reggel bement a sütõbe 3 tepsi pogácsa, azután talán 6 tepsi mazsolás buci. :) Aznap nem fûtöttünk.
Limara vaníliás briósa volt a kiindulópont, csak elhagytam a tojást, beleraktam a zsiradékot (valószínûleg olivaolajjal is mûködne, valamikor kipróbálom), és növényi tejet használtam. Ha nem ipari mennyiség készül, majd elkészítem ezt a "kenegetõs" verziót, biztosan nagyon finom lehet, de ez a nap nem errõl szólt. Flóra többször nehezményezte, és rángatta a nadrágom szárát, hogy "deremán"... mikor megunta, hogy átformázza a kiszaggatott bucikat, vagy segítsen a tepsibe tenni, illetve kenni a tetejét. :)
A legnehezebb volt kitalálni, hogy miben szállítsam, mert nem volt ennyi dobozom, végül vastag papírszatyrokban utaztak.
Hozzávalók:
60 dkg liszt (50 tk tönköly és 10 finomliszt)
10 dkg margarin
3 dl növényi tej (szóját vagy mandulát ajánlanék)
4 ek gyümölcscukor
1 tk só
2 dkg élesztõ
1 rúd vanília kikapart magja
1-2 marék mazsola
szójajoghurt kenni
A kenyérsütõ gépbe pakoltam a mazsolát kivéve mindent, ami megdagasztotta, kicsit kelesztette a tésztát. A dagasztás vége elõtt belekevertettem a mazsolát is. Azután kinyújtottam a tésztát 2 ujjnyi vastagra és az 5 cm átmérõjû kerek szaggatóval kiszaggattam a bucikat. A tetejét megkentem szójajoghurttal. Kelesztettem fél órát, majd közepes hõfokon fél óra alatt megsütöttem õket.
Frissen magában is finom volt, Késõbb pirítva Katus barátnõm gesztenyelekvár (izé, gesztenyekrém, ki nem ejtettem volna elõtte a lekvár szót) küldeményével megkenve a fiam csak úgy tolta befelé. :)
Ez pont a mazsolátlan verzió azoknak, akik nem szeretik. |