Marcsi a paprikák földjén

2011-10-29

sponsored links

Marcsi Szegedrõl köszön be, csodaszép kisvendéglõs-kockásterítõ lengedezik rajta. Körözöttet kínál az utcán a kedves Bognár Szilvivel, még jó, hogy az ÁNTSZ engedélyek megvannak, ugye? Szilvi énekel, a mûmájer szegedi nem érzékeli ki a különbséget kalocsai és szegedi paprika között, még szerencse, hogy csak egyiket szereti. Ez a polgári öntudat nagyon erõs, minden városlakó csak a szegedi paprikát eszi (nem mintha nagy különbségekrõl beszélnénk). Aztán érkezik minden magyarok olasza, Gianni (cébéás) Annini (de minek?), teljes a csapat, jöhet a fõcím. Zene szól, zene szól, és mi már a múltkor is elfelejtettünk hangosan örülni annak, hogy eltûnt a vacsoracsatás bemondóhang.

Idill a paprikaföldön, a lányok serényen dolgoznak, Molnár asszony jön is a vödrökkel, segítségnek már a celebek megszedni a mennyiséget. Nem Gianni, te nem lusta olasz vagy, hanem már lusta magyar, de dolgoznak itt mások is, nem kell ezért beszólni nekik, bár a kedves digónak ezt is elnézik. Szedjétek csak Marcsi, ha kétszáz nincs is a földön, egyszer csak elfogy az a paprika. Ami olyan, mint a bor, minden évjárat más és más. Szilvi érdeklõdik, palántáznak tán? Marcsi nem gyõz csodálkozni, mit meg nem tanult ez a Bognár Szilvi az elte néprajzin, hiába, a vazsi lányok ilyen talpraesettek. (Bognár Szilvit szeretjük, vasi gyerek mint mi, s ráadásul jó zenét is ad az embereknek.)

Gianni dereka, jaj, de fáj a sok hajolgatástól, szerencsére a délibáb paprikára váltunk, fûszerpaprika-nemesítõket látogatunk. Bizony, néhány éve még mi vittük külföldre a paprikát, nem kellett volna akkor téglaporral felütni, talán még mindig jó híre és ...


Folytats a blogon ... gasztroszex.blog.hu/2011/10/29/marcsi...

sponsored links

Keres?s