Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Maradékból lakomát! ? Elõzõ napi sült húsból friss saláta, mellé guacamole, pirítós és egy kis történet
sponsored links
Szerény blogomban továbbra is folytatódik a fogyókúrás ételek sorozata. Ma a tegnapról maradt sült hús, a spejzban árválkodó, fogalmamsincsmitkezdjekvele avokádó, a nemrég vásárolt, gyönyörû fej zöldsaláta és a több napos szikkadt, teljes kiõrlésû kenyér között kerestem a kapcsolatot. Meg is találtam. :)
Hozzávalók a salátához:
- fél fej zöldsaláta
- fél fej lilahagyma
- maradék sült hús lebõrözve, kicsontozva (ha szükséges), kb 30 dkg, de maradékról beszélünk, szóval amennyi van :)
- kb egyharmad avokádó
- fél pohár natúr joghurt
- egy evõkanál citromlé
- másfél evõkanál olíva olaj
- csipet só és bors
Hozzávalók a guacamoléhoz:
- az avokádó többi része (kb kétharmada), természetesen nem a héjára és a magjára gondolok :D
- két-három koktélparadicsom vagy egy közepes paradicsom
- egy kis gerezd fokhagyma
- kb egy evõkanál olíva olaj
- fél citrom leve
- egy csipet só és bors
- egy kis fej lilahagyma (vagy egyéb fajta, nem erõs hagyma) fele
- És itt jön a szentségtörés, eredetileg ugyanis egy nagy, piros chilipaprikát kellene beletenni, viszont nekem nem volt itthon, így felhasználtam a megmaradt, kb egyharmad kápia paprikát és õrölt chilit adtam a keverékhez. Így végül is hasonló végeredményt lehet elérni.
Nagyon szeretem, és igazán nagyra értékelem azokat, a napom folyamán bekövetkezõ ritka, nyugis pillanatokat ? mondjuk egy órát ? amikor ebéd után a gyermekem alszik, a mosogatógép halkan duruzsolva végzi a dolgát (ami azért fontos és megjegyzendõ, mert ez azt jelzi, hogy én már elvégeztem az enyémet), én pedig végre leülhetek egy csésze kávéval (ami mondjuk általában melegített, mert mire a kicsi lányomat ágyba teszem és rendet rakok, szinte mindig kihûl) és élvezhetem a csendet. Ezeket a csendes pillanatokat szoktam legtöbbször a blogírásra fordítani. Kell ennyi feltöltõdés az embernek, fõleg azért, mert egy ilyen kicsi gyerek mellett két opció lehetséges a számára, azaz inkább három: a gyerek után rohan, a gyerek széjjelhagyott dolgai után rohan, vagy rohanna, de kicsi gyermekének más az elképzelése, így az az érzése, hogy az életben nem fog elindulni sehova, mert mire a gyerekre adja a csizmát, addigra õ leveszi a sálat? Legutóbb, aznap, amikor ebédre a fentebb már beharangozott és rögtön be is következõ ételt gyártottam, este egy barátnõm születésnapjára voltam hivatalos. Én mentem egyedül, gyerek nélkül.
- Tudod, mi a legjobb az egészben? ? intéztem a kérdést készülõdés közben a páromhoz ? Az, hogy nem kell összepakolnom semmit. Csak megfogom a kis retikülömet és beülök az autóba. :)
Õ persze jót derült ezen és nagyban helyeselt, hisz tudja, mit jelent, mikor gyerekkel együtt indulunk valahova. Lehet, hogy én vagyok az, aki túlgörcsöli a dolgot, de általában kétszer szoktam ellenõrizni indulás elõtt, hogy megvan-e a kicsi lányom napi komfortját szolgáló dolgok hada a táskában.
A feltételezés - miszerint csak kapom a táskámat és beülök az autóba ? viszont igen naivnak és elhamarkodottnak bizonyult, tekintettel, hogy a kulcsomat viszont égen-földön nem találtam. Persze azonnal tudtuk, hogy Hanga keze van a dologban, mert ? mint minden gyerek ? mániákusan szeret a kulcsokkal játszani és mivel korához képest elég magas kislány, már nem tudjuk úgy tárolni, hogy ne érje el õket. Ezért aztán, mikor úri kedve úgy kívánja, megszerez néhány kulcscsomót, majd a lakás valamely ? lehetõleg minél félreesõbb - pontján minden átmenet nélkül elhagyja õket. Most azonban hiába hasaltunk be minden bútor alá és néztünk be minden elképzelhetõ résbe és fiókba, a történet vége az lett, hogy kénytelen voltam kulcs nélkül távozni, drága férjem meg virraszthatott, hogy beengedjen mikor jövök haza, én pedig, a mintegy 40 perc haszontalan kulcskeresés után mondhatom, kissé elkéstem...
Azt azért nem gondoltuk, hogy a kulcs örökre elveszett, mert már hozzászoktunk, hogy elõbb-utóbb minden elõ szokott kerülni, ha olykor igen meglepõ helyekrõl is. Ami valójában történt, arra viszont egyikünk sem számított.
Távozásom után férjecském még mindig nem adta fel és tovább folytatta a keresést, kitartóan hasalt a bútorok alatt, kukucskált a résekbe. Hanga meg ment vele és ugyan úgy kitartóan hajlongott, nézett a bútorok alá, mint az apja. Erre párom, egy újabb, csaknem fél óra keresés után, egyszer csak gondolt egy merészet, elõvette a meglévõ kulcsot és megmutatta Hangának.
- Hanga, hol van a másik ilyen? ? kérdezte tõle.
Hanga erre fogta magát, odarohant az én sporttáskámhoz, ami az elõszobában hevert az egyik ülõkén és elkezdett rá mutogatni. Párom kinyitotta a táskát, és ahogy megmoccantak benne a dolgok, láss csodát, megcsörrent benne a kulcs is...
Mint kiderült, a pótkulcs az én sporttáskámban található edzõcipõben volt, és Hanga ezt végig tudta, csak meg kellett volna tõle kérdezni. :D Persze, hogy milyen megfontolásból tette oda, azt valószínûleg soha nem tudjuk meg. :)
Hú, most viszont nagyon elkanyarodtam az eredeti mondandómtól, és Kedves Olvasóm, Te is méltán vonhatsz kérdõre, hogy hát jó, jó, de ez mégiscsak egy gasztroblog, hol van a beígért saláta recept? Teljességgel igazat is adok ebben Neked, de egy belsõ késztetésnek engedve ezt a kis történetet muszáj volt kiírnom magamból?
Az aznapi saláta elkészítése tehát, csak így, minden átmenet nélkül:
A húst vágjuk falatnyi darabokra, a salátát tépkedjük össze, a lilahagymát szeleteljük fel hajszál vékonyan és az egészet szórjuk egy tálba. A többi hozzávalóból lesz az öntet. Egyszerûen csak dobjuk õket egy turmixgépbe és keverjük simára. Tálalás elõtt locsoljuk meg vele a salátát.
A guacamoléhoz az avokádót villával törjük össze, a paradicsomot, a paprikát és a lilahagymát vágjuk nagyon apró kockákra és tegyük az avokádóhoz. A fokhagymát nyomóval törjük össze, vagy reszeljük le és úgy adjuk a masszához. Fûszerezzük és adjuk hozzá az olíva olajat és a citromlevet, majd jól keverjük össze az egészet.
Mi pirítóssal ettük úgy, hogy a guacamoléba mártogattuk a kenyeret és ettük hozzá a salit ? nagyon finom az összhatás -, de akkor sem fognak megsértõdni õk ketten (mármint a guacamole és a saláta), ha tortillát társítunk hozzá.
