Ha megkérdezĂźnk egy ĂĄtlagos TĂśrĂśkorszĂĄgban élĂľt, hogy mi jut eszébe MagyarorszĂĄgrĂłl, akkor nagy valĂłszĂ­nĂťséggel a "Macar salami" lesz az elsĂľ dolog, amit rĂĄvĂĄg, ezutĂĄn jĂśn csak a kĂśzĂśs mĂşlt az OszmĂĄn Birodalomban. Pedig nincs nagy forgalmĂş kereskedelmi Ăştvonal a két orszĂĄg kĂśzĂśtt (bĂĄrcsak lenne). Az itteni magyar szalĂĄmit nagy eséllyel valahol BelsĂľ-AnatĂłliĂĄban gyĂĄrtjĂĄk, példĂĄul Kayseriben, ami egyébként is hĂ­res a hĂşsĂĄruirĂłl, Ăşgy mint a finom pastırma, élvezeti értékben a nyereg alatt puhĂ­tott-préselt hĂşsok egyenes ĂĄgi leszĂĄrmazottja.

De ha mĂĄr Isztambulban van az ember, egy étkezdében csak megkĂłstolja a magyar kebapot. (MielĂľtt elterjedne a pletyka, tisztĂĄznĂĄm, hogy abszolĂşt elszigetelt és egyedi jelenségrĂľl van szĂł.) TehĂĄt bementĂźnk egy kis étkezdébe (itt lokanta néven futnak ezek), és én egybĂľl rĂĄbĂśktem egy jĂłképĂťnek kinézĂľ fogĂĄsra, mire a pincér visszakérdezett, hogy akkor hĂĄny adagot adhat a ...

Folytatás a blogon ... gasztroszex.blog.hu/2012/06/01/magyar...