Navigci
Fõoldal
Kategóriák
2014 Összes
2013 Összes
2012 Összes
2011 Összes
2010 Összes
Linkcsere Új blog ajánlásaLinkcsere
RSS
Madarak és Fák napja
sponsored links
 |
| Füvészkert - Szeged |
 |
| Énekes rigó - Turdus philomelos (Füvészkert - Szeged) |
A Madarak és Fák Napjának célja, hogy különbözõ megemlékezésekkel, rendezvényekkel a társadalom, különösen az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse. Idõpontja a hatályos természetvédelmi törvény szerint minden év május 10-e. A hagyomány immáron több mint száz éves. Megszervezésének közvetlen elõzménye a hasznos madarak védelme érdekében 1902-ben kötött párizsi egyezmény, mely után Chernel István ornitológus még ebben az évben megszervezte az elsõ madarak és fák napját. Az esemény iskolai keretek közé az Apponyi Albert vallási- és közoktatásügyi miniszter által 26.120/1906 számon kiadott rendelet által került, melynek értelmében az elemei népiskolákban minden év májusában vagy júniusában kellett természetvédõ és erkölcsnemesítõ szellemben méltatni a Madarak és Fák Napját.
Klebelsberg Kunó 1931-es, idõnként szinte irodalmi igényességgel fogalmazott rendeletébõl kiderül, hogy az intézmény az amerikai Madarak napja (Birds day) és a Fák napja (Arbor day) alapján született meg. Ezen a napon a tanító hagyományosan szép, emelkedett és beható elõadást tart a madarak életérõl, a természet háztartásban való jelentõségérõl, az ember gazdaságaiban, de lelkületében játszott szerepérõl is . A fákkal kapcsolatban az oktató a fák jelentõségét fejtegeti , a lényeg azonban az, hogy minden gyermek ültessen egy fát, mely fa azután magával a gyermekkel növekszik, és így a gyermek lényéhez fûzõdik .
Az elsõ világháború és az azt követõ évtized alatt veszített jelentõségébõl ez a szép, a lelkület finomítására annyira alkalmas, poétikus intézmény .
Klebelsberg azonban Apponyi Albert felé tanúsított tiszteletével indokolja a szokás felújítását: újból teljes érvényt igyekszem szerezni annak a fennkölt szellembõl fakadó rendelkezésének, mellyel a magyar erdõk, mezõk dalos madarainak és a fáknak megvédelmezését kívánta elérni akkor, amikor a fogékony gyermeklelket a madarak és fák szeretete felé igyekezett gyöngéden hajlítani . A miniszter rendeletében visszajelzést is elõír annak ellenõrzésére, hogy az iskolákban megtartják-e a Napot, milyen eredménnyel, ültetnek-e fákat, az iskolák rendelkezésére áll-e minden szükséges segítség, illetve konkrétan Herman Ottó: Madarak hasznáról és káráról címû munkája a birtokukban van-e. Klebelsberg meggyõzõdése szerint a hagyomány újraélesztésével a fa és bokor szeretete elterjed a nép között, mert annak megóvásával és ápolásával együtt önként föltámad és gyökeret ver a nép szívében, értelmében egyaránt a hasznos madarak védelme is .
Szöveg forrása: wikipédia
 |
| Füvészkert - Szeged |
Klebelsberg Kunó 1931-es, idõnként szinte irodalmi igényességgel fogalmazott rendeletébõl kiderül, hogy az intézmény az amerikai Madarak napja (Birds day) és a Fák napja (Arbor day) alapján született meg. Ezen a napon a tanító hagyományosan szép, emelkedett és beható elõadást tart a madarak életérõl, a természet háztartásban való jelentõségérõl, az ember gazdaságaiban, de lelkületében játszott szerepérõl is . A fákkal kapcsolatban az oktató a fák jelentõségét fejtegeti , a lényeg azonban az, hogy minden gyermek ültessen egy fát, mely fa azután magával a gyermekkel növekszik, és így a gyermek lényéhez fûzõdik .
Az elsõ világháború és az azt követõ évtized alatt veszített jelentõségébõl ez a szép, a lelkület finomítására annyira alkalmas, poétikus intézmény .
Klebelsberg azonban Apponyi Albert felé tanúsított tiszteletével indokolja a szokás felújítását: újból teljes érvényt igyekszem szerezni annak a fennkölt szellembõl fakadó rendelkezésének, mellyel a magyar erdõk, mezõk dalos madarainak és a fáknak megvédelmezését kívánta elérni akkor, amikor a fogékony gyermeklelket a madarak és fák szeretete felé igyekezett gyöngéden hajlítani . A miniszter rendeletében visszajelzést is elõír annak ellenõrzésére, hogy az iskolákban megtartják-e a Napot, milyen eredménnyel, ültetnek-e fákat, az iskolák rendelkezésére áll-e minden szükséges segítség, illetve konkrétan Herman Ottó: Madarak hasznáról és káráról címû munkája a birtokukban van-e. Klebelsberg meggyõzõdése szerint a hagyomány újraélesztésével a fa és bokor szeretete elterjed a nép között, mert annak megóvásával és ápolásával együtt önként föltámad és gyökeret ver a nép szívében, értelmében egyaránt a hasznos madarak védelme is .
 |
| Füvészkert - Szeged |
 |
| A galambunk -Bambula- és fiókái a régi lakásunk erkélyén :) |
Szöveg forrása: wikipédia